Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

163 4. Önálló és mellékjogok. Az előbbiek önmagukban s minden más jogtól függetlenül keletkezhetnek s létezhetnek; míg az utóbbiak akár keletkezésük, akár pedig fennállásuk szempontjából feltételeznek valamely más jogot, a melynek járulékát képezik, vagy a melynek biztosítására s kiterjesztésére szolgálnak; ide tartoznak a kamatkövetelések, a zálog, a kezesség. Vagyis ezen mellékjogok járulékos természete abban jut kifejezésre, hogy nem keletkezhetnek és nem állhatnak fenn valamely más, ú. n. főjogra való tekintet nélkül; pld. a kamatkövetelés tőke-,1 a zálog2 és kezesség oly főkövetelés nélkül, a melynek biztosítására szolgálnak. Ez képezi az önálló és mellékjogok közötti ellentét lényegéből folyó szabályt, a mely azonban a telekkönyvi intézmény természetéből folyólag és a forgalom szükségleteire való tekintettel oly módosítást és kivételt ismer, a melynél fogva valamely mellékjog pld. a zálogjog, a főjogtól függetlenül, s annak megszűnése után is képezheti jogviszonyok tárgyát, pld. a ki nem törült jelzálogjog lehet alzálogjog tárgya,3 vagy pedig a kereskedelmi forgalomban valamely megszűnt követelés biztosítására szolgáló zálogtárgy a követelés nélkül átruházható.4 E mellett kiemelendő még, hogy az ily mellékjog — járulékos természete daczára — is állhat a főjogtól különböző jogviszonyokban ; pld. lehetséges, hogy valaki a kamatokért vállal kezességet, vagy azok biztosítására ad zálogot a tőke követelésre való tekintet nélkül; sőt önállóan is érvényesíthetők — a főkövetelésnek mint előzménynek ós főjognak feltételezésével —; pld. a kamatok érvényesíttetnek ; vagy a készfizető kezes vétetik igénybe. Különben ezen mellékjogok — a jelzett értelemben és terjedelemben veendő járulékos minőségükön kívül — nem birnak oly közös szabályokkal, a melyek azok bármelyikére egyformán alkalmazhatók lennének.0 1 L. pld. C. 1885. ápr. 8. 7931,883. Márkus I. 268". 1. a kainat járulékos természetéből következik, hogy ha a kamat nem érvényesíttetett a tőkével együtt, vagy legalább nem kellő módon s a tőke magában lett megítélve, a kamat iránti követeléssel utóbb nem lehet föllépni; vagy ha 1898. ápr. 29. G. 63. Dtr. III. foly. XII. 50. a kamat iránti követelést a tőke lefizetésénél fenn nem tartotta. 2 C. 1899 szept. 19. 566. Dtr. III. foly. XVI. 7. 1. 3 Tkvi rend. 79. i. — Zsögöd i. m. 307. 1. *) jegyz. az ezzel kapcsolatos C. 1895 ápr. 19. 61. sz. t. ü. h. indokolásával szemben arra utal, hogy az alzálogjogra való tekintet nélkül kifizetett jelzálogos követelés a törvényes fictio erejénél fogva létező követelés. * 1875 : 37. t.-cz. 299. §. — 5 Regelsberger i. m. 207. 1., a ki épen ezért megtagadja a mellékjog fogalmának dogmaticai értékét. 11*