Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
161 A dologi jogok körében, bár külön részként tárgyaltatnak itt az ú. n. szellemi javako n való jogok, mint a szerzői, a szabadalmi, a minta és mustraoltalmi, az árúvédjegy ós a névhez való jog. Ezen jogok gyakorlata vagyoni értékkel bir és a vagyoni forgalomban jelentékeny szerepet játszanak. Tárgyuk úgyan nem testi dolog s ezen oldalról tekintve különböznek is a tulaj donképeni dologi jogoktól,1 azonban mégis a dologi jogok lényeges tulajdonságaival s természetével bírnak, a mennyiben az absolut védelmen kívül, kizárólagos hatalmi s kizárólagos úralmi jogot állapítanak meg a jogosult részére a jognak nem anyagi tárgya felett, — úgy mint a dologi jog a dolgok felett —, és a reájuk vonatkozó jogszabályok is jobbadán a dolog jogokéihoz hasonlóan fejlődtek.2 A magánjogoknak az eddigiekben tárgyalt —, s a rendszerbeli felosztásoknak is alapját képező — különbségein kívül, lét-znek még oly különbségei, a melyek nem bírnak ily összefoglaló általános jelentőséggel; ezen különbségekre való tekintettel megkülönböztethetők : :í 1. A közvetlenül és közvetve meghatározott jogalany nyal bíró jogok. Az előbbieknél a jogosított személy egyénileg van meghatározva,4 míg az utóbbiaknál a jogosult bizonyos tények, körülmények, vagy oly általános tulajdonságok által van megjelölve, melylyel több személy is birhat, a kik közül az lesz a jogosított, a ki a jog érvényesítés alkalmával a megkívánt tulajdonság birtokában van, vagy a kire nézve a meghatározott feltételek fennállanak, pld. így van közvetve meghatározva a bemutatóra szóló papir birtokosa. Ide tartoznak még különösen az ú. n. gyökösített — real — jogok, a melyeknél a jog valamely ingatlannal akként van egybekapcsolva, hogy az mindig az illető ingatlan tulajdonosát illeti meg; ilyenek pld. a múltból még fenmaradt — de jövőben már nem engedélyezhető — gyökös gyógyszertári jogok stb.r> 1 A ki a idolog» fogalma alatt nemcsak az ú. n. «testi» dolgokat érti, 106.1. L2. jegyz. —, hanem, mint ezt Windscheid i. m. I. 137. §. 10) jegyz. és különösen legújabban Bekker. Pandecten I. köt. teszik, «dolog»-nak ismeri el az ú. n; «testnélküli» javakat is, az következetesen jár el, ha a szellemi javakon való jogokat is a dologi jog fejezetében tárgyalja. Azonban valamint ezen n. n. testnélküli dolgok valójában nem dolgok, úgy a rajtuk való jog — már csak a tárgyuk elütő voltánál fogva is — minden hasonlatosság mellett oly lényegesen különbözik azoktól, hogy mindkettejök összefoglalása csak a helyes systematika rovására lehet. Ezen könyv rendszere megfelel annak, a melyet Stobbe. Deutsch. Privatrecht cz. munkájában felállított; II. 71. §; III. 157. §. 2 Innen van az, hogy még a közönséges nyelvhasználat is kiterjeszti a dologi jogokat e szellemi javakra is, és beszél szellemi «tulajdonról», a levéltitok «tulajdonáról» stb. L. alant az eszmei javakon való jogok cz. részt s Keiner. A névhez való jog i. m. 11. s köv. 1. :! L. pld. Begelsberger i. m. 51. §., a hol ínég a positiv és negatív, valamint az osztható és oszthatlan jogok közötti különbség is fel van véve. fl Pld. a házasság megkötésénél a jogosított személy mindig közvetlenül meg van nevezve. 5 L. ezekről bővebben Unger i. m. I. 559. s köv. 1.; Stobbe i. m. I. 456. s köv. 1. — 1876:14. t.-cz. 130—133. §§. Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog, s. kiad. II
