Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
160 telek adózik. Az ingatlan megszerzése által a teljesítés kötelezettsége átszáll az új tulajdonosra.'1 E jogviszonynál tehát két elem lép előtérbe : a dologi és kötelmi elem. A dologi elem abban jelentkezik, hogy a teher, mint egész, az ingatlanon nyugszik ; a teljesítési kötelezettség a maga egész teljében az ingatlant terheli; szóval jogi kötelem foglal itt helyt, melynél maga a dolog tekintetik a szolgáltatás teljesítésére kötelezettnek. A kötelmi elem pedig az egyes szolgáltatások teljesítésére való kötelezettségnél lép előtérbe. A dologi teher iránti jog tehát nem bir a dologi jog minden ismérveivel, mert ennek tartalmát időnként ismétlődő szolgáltatások képezik,2 s azért az egész jogintézmény vegyes természetű, melynél a dologi és személyes jogviszonyok sajátságos módon egyesülnek.3 A minthogy mind a mellett a dologi teher a maga egységében nem kötelem, hanem dologi jog, melynek birtoka is lehetséges.4 A dologi jogok sok tekintetben külön alakulatot nyernek a megszüntetett úrbéri s rokon természetű jogviszonyok tekintetében. Ezért az ezen viszonyokból eredő jogok, a dologi jogokkal kapcsolatban, de — sok tekin. tétben sajátszerű voltuk miatt — külön részletben tárgy altatnak. * Ily dologi teher pld. a maradványföld váltságösszege ; 1. C. 1882 máj. 8. 1. sz. t. ü. határozata. 2 Míg tehát más dologi jog folytán a jogosított joga főleg abban áll, hogy mást a dolog használatából — egészben vagy legalább részben — kizárhat ; míg a kötelezettség abban összpontosul, hogy a másik amannak kizárólagos vagy legalább részleges joggyakorlatát tűrni tartozik, tehát határozottan negatív jelleggel bír, itt positiv cselekvényt követelhet a jogosított a kötelezettől, s azért ezen jog kötelmi eleme kizárólag akkor lép előtérbe, midőn az egyes szolgáltatások teljesítése érvényesíttetik. 3 Unger i. m. I. k. 556. A dologi teher minősége azonban a tudományban egyáltalán nem tekinthető eldöntött kérdésnek, s ennek jogi természete iránt ma is egymástól eltérő nézetek uralkodnak, melyek közül különösen három főirány emelhető ki. Ezek egyike a dologi teherre vonatkozó jogot tisztán s egészben dologi jognak, a másik kizárólag kötelmi jognak, míg a harmadik, — melyet a szöveg is képvisel — vegyes, vagyis részben dologi, részben kötelmi jognak minősíti. L. e nézeteket s a közöttük létező különbségeket összeállítva Sághynak i. művében 58. 1. 1) jegyz., a hol ő a kötelmi természet mellett s Unger ellen érvel. V. ö. Stobbe i. m. II. 101. §. ki szintén kötelmi jognak tekinti. A C. idézett 1. sz. t. ü. határozatában az 1871 : 53. t.-cz. alapján kifejezetten felállítja úgyan a birtokelődnek személyes, kötelmi felelősséget a lejárt részletekért, de másfelől a tehernek a telekkel való kapcsolatát is erősen hangsúlyozza, a midőn kimondja, hogy a birtokutód még a lejárt részletekért is felelős, mivel ezen dologi teher magát a földet terheli. A teleknek ezen szemólyesítése nem helyes úgyan, de annyi bizonyos, hogy a dologi terheknél a telek egyenesen arra van rendelve, hogy biztosítsa a szolgáltatások teljesítését, illetőleg a meghatározott szolgáltatások az ingatlan alapján s arra való tekintettel állandóan követelhetők és teljesítendők. A kötelezett azonban azért mégis csak az ingatlan mindenkori birtokosa. -S ezért szorosan véve a szöveggel szemben komoly figyelmet érdemel azon felfogás, mely a dologi teher alatt oly kötelmi természetű jogot ért, melynek teljesítése valamely ingatlan által von biztosítva. 4 L. Bruns. Recht des Besitzes 201. 1.; Randa. Der Besitz nach österreichischem Recht 331. s köv. 1. Unger. System I. 562. 1. Ellenkező nézetben van Sághy i. h.
