Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

159 az elhalt személy vagyonának az élő-, illetőleg létező személyekre való kiszállását szabályozza. Ezen munka rendszerének főfelosztása megfelel az előre bocsátott elveknek, a mennyiben szintén a dologi, kötelmi, család és örökjogra van osztva, azonban a dologi és kötelmi jog a vagyonjog közös elnevezése alá van összefoglalva. A mi a dologi jog körébe tartozó jogintézményeket illeti,1 erre nézve elvi alapnak tekinthető azon tétel, hogy a különböző fejlődési fokok szerint változnak az ide tartozó intézmények úgy, hogy a mi egyik nép jogrendszere szerint dologi jog volt, nem volt szükségképen ily jogintézmény valamely más nép joga szerint ;2 valamint a régi és újabb jogfejlődés is mutat fel e részben különbségeket. így a régibb hazai jog szerint a birtok dologi jog minőségével birt,3 míg ma a birtok csak tényleges uralom s nem jog ; épen azért ezen munka sem sorozza a birtokot a dologi jogok közé. Dologi jogi intézményekként tárgyaltatnak itt a tulajdon-, zálog-, és a szolgalmi jogok,4 valamint a dologi terhek is. A dologi terhekre nézve azonban kiemelendő, hogy azok nem birnak a dologi jogok minden kellékével; ezek ugyanis bizonyos telekkel egybekötött, azon fekvő s időszakonkint ismétlődő szolgáltatásokra irányuló kötelezettséget képeznek, melyek teljesítésére ezen teleknek mindenkori tulajdonosa van kötelezve, s minthogy e szerint ezen kötelezettség a maga egész teljességében a telken nyugszik, s azzal együtt a telek minden tulajdonosára átmegy, azért az ezen szolgáltatások iránti jog is bizonyos tekintetben a dologbeli jogok közé sorozható.5 A dologi terheknek két sajátságos jellemvonása tűnik fel első tekintetre, melyek bár más-más természetűek, mégis együtt képezik e sajátságos intézmény lényegét; általuk ugyanis egy bizonyos, állandó, időnkint ismétlődő kötelezettség létesül, mely magán a dolgon nyugvónak tekintetik, úgy hogy azt közönséges szólásmód szerint maga az ingatlan teljesíti, pld. a 1 E részben a munka eredeti álláspontja lett a szövegben megtartva, mivel a különös rész rendszere, fő részeiben változatlan lett hagyva; azonban azért L a jegyzetekben itt is egyes kérdések minden oldalról való megvilágítására szolgáló megjegyzéseket. 2 L. e részben Stobbe i. m. L 534. L igen találó példáit. 3 A birtok magyarázatára nézve L Hajnik. Magyar alkotmány és jogtörténet i. rn. 315. s köv. L A német jogban a Gewere a legtöbb esetben nemcsak a tényleges uralmat, de jogot is állapít meg. Sobm. Zur Geschiclite d. Auflassung. Strassburg, 1879. Festgabe f. Thöl 80. s köv. 1. L. azonban Stobbe i. m. II. köt. 72—74. §§. Thudichum. Gesch. d. deutschen Privatrecht. Stuttgart, 1894. 240. s köv. 1. — L. még Frank i. m. 232. s köv. 1. s az 1802:22. t.-cz. 3. §.; 1807 :13. t.-cz. 2. §. 4 A dologi jogok ily zárt köre ellen foglalnak állást Eeatz szerint Gierke, Fucbs, Jacoby, v. Rochol; 1. i. m. Die Litteratur u. d. Entw. 34. 1. 5 Részletesen Sághy i. m. 57. 1. 1) jegyz.