Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

158 jogosított személyen kívül álló minden más személy részére azon negatív kötelezettség áll fenn, hogy a jogosultat jogának gyakorlatában ne akadályozza, addig itt közvetlenül, vagy közvetve meghatározott személyek részére áll fenn a kötelezettség arra nézve, hogy valamit tegyenek, vagy ne tegyenek. A dologi és kötelmi jog közötti különbség főleg ott lép előtérbe, a hol a kötelem tartalmát valamely dolog szolgáltatása képezi, pld. az adásvételnél.1 Ezen alapintézmények szükségképi rendszerbeli előzményét képezik a családi és örökjognak, a melyek önálló jellegüket és különös jogintézményi minőségüket s voltukat megadó természetük mellett, ezen alapintézményekkel vannak áthatva. Azonban épen azért képeznek későbbi fokozatokat a rendszerben, mivel a dologi és kötelmi jogviszonyok itt complicáltabb formákban jelentkeznek, a melyek feltételezik ezen alapintézmények előremenetelét és ismeretét; másfelől viszont ezen magasabb fokozatú jogviszonyok speciális jellege is áthatja azokat. így van ez főleg a családjogban, a melynek több intézménye a természeti s erkölcsi viszonyból lett jogintézménynyé emelve ; s a mely kapcsolatból folyó jogok és kötelességek legnagyobb része nem szolgál az egyes családtagok szabad rendelkezése alá eső egyéni érdeket, hanem a családnak s a családi életnek közös érdekeit; s e mellett itt az állami közérdek erősebben érvényesül, mint a magánjog más területein ; épen azért a kötelmi jogviszonyhoz hasonló személyi kapcsolatok és jogviszonyok, ezen hasonlóság daczára nem tekinthetők egyszerűen a kötelmi jog szempontjából.2 Végre az örökjog a meglevő dologi és kötelmi jogokat feltételezve, kizárva, hogy a dologi jog a vele járó védelmet kölcsönözhesse bizonyos körülmények és feltételek között valamely kötelmi jogi intézménynek, mely azért lényegében nem változtatja meg kötelmi jellegét ; azért nem lehet oly nagy súlyt fektetni azon rég tisztázott tényre, mint pld. Szladits , Károly. Dologi és kötelmi jog. Jogt. Közi. 1895. évi 42. sz., hogy az absolut védelem nem található kizárólag csak a dologi jogoknál, miután van a dologi és kötelmi jogok között még más megkülönböztető vonás is. 1 Frank i. m. 545. 1. szerint a tartozás tárgya (obligationis matéria) szorosan szólva mindig az, hogy az adós hitelezője hasznára tegyen, vagy ne tegyen. A jószág pedig, melyet adósunk adni tartozik, annál fogva még°nem sajátunk, hanem követelhetjük: nem is akárkitől, hanem csak attól, a ki magát irántunk lekötelezte. A fő különbségekre nézve a dologi és kötelmi jogok között 1. Hasenöhrl i. m. 15. s köv. 1. ; Sághy i. m. 45. s köv. 1. Ily különbség pld. hogy a dologi jog mások közbenjötte nélkül, sőt azok kizárásával érvényesíttetik, míg a kötelmi jogban meghatározott személy, vagy személyek szolgáltatása képezi a jog tartalmát ; a dologi jogot bárki megsértheti, a kötelmi jogot közvetlenül csak a kötelezett személy stb. 2 A családjogoknak összehasonlítását a kötelmi jogokkal 1. Regelsbergernél i. m. 202. s köv. 1. ; vagy 1. Hasenöhrlt i. m. 13. s köv. 1. &