Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
154 Itt első tekintetre feltűnik, hogy lényeges különbség van a személyiség létfeltételei név alatt említett ú. n. személyiségi jogok és a többi jogosítvány jogi természete között. Ugyanis az előbbiek a személyiség benrejlő tulajdonságai, részei, a melyek a személyiséggel járnak, s annak tényleg létföltételeit képezik ; ezzel szemben pedig a másik két csoportban foglalt jogosítványok mind a személyiségtől különvált, annak tulajdonképeni részét nem képező tárgyra vonatkozó jogosítványok; mert vagy a socialis és államélet által megalkotott oly jelről, jegyről van ezekben szó, a mely a személy részére biztosíttatik, s a mely felett azután a személy hatalommal birhat, a felett rendelkezhetik, pld. az örökbefogadás esetén eszközölt névátruházásnál, czégeladásnál stb.; vagy pedig szó van a személy oly concret alkotásáról, mely különvált a személyiségtől, s a melyeknek részben materialis, vagy legalább gazdaságilag értékesíthető immaterialis tárgyai is vannak.1 Azonban azért a személyiség létfeltételeit képező s külön jogosítványokként említett élet, testi és szellemi épség, szabadság, becsület csak mint a személyiség része jöhet tekintetbe, a mely ugyan absolut védelemben részesül mindenkivel szemben, azonban nem enged azokra nézve sem magának, az épen szóban levő személynek, sem másnak jogi hatalmat s nem képezheti jogviszonyoknak, magánjogi rendelkezésnek tárgyát.2 A védelem, a mely a személyiségnek, s ebben az annak létföltételeit képező tulajdonságok bármelyikének nyujtatik, nemcsak közjogi, pld. büntetőjogi, hanem egyúttal magánjogi is, azonban sohasem teszi szükségessé annak megállapítását, hogy megilleti-e a sértett személyt azon ú. n. jogosítványok valamelyike, vagy sem ? mert a személyiséggel adva van, mint abban benrejlő inhaerens ezen létfeltételek mindenike, a melyek felett csak közjogi rendelkezés, korlátozás s esetleges elvonás is lehetséges; a magánjogi védelem pedig azért kapcsolódik a személyiség ezen oldalaihoz és tevékenységi irányaihoz, mivel épen létfeltételeit képezik a személyiségnek, a jogalanyiságnak, s ezzel minden magánjognak és jogviszonynak alapját és szükséges előfeltételét is képezik. Ez adja annak magyarázatát, hogy a személyiség ezen — a fejlődés és felfogások változása szerint szintén változó — külső oldalai és nyilvánulási irányai, a szerint nyernek magánjogi védelmet, a mint azok a jog1 L. Reiner János. A névhez való jog i. ért. s alant Az eszmei javakon való jogok cz. fejezetet. 2 Regelsberger i. m. 198. 1. 4) jegy. azzal akarja Savigny azon érvét lerontani, hogy a személyiségi jogok elismerésével az öngyilkossághoz való jog is elismertetnék, hogy a magánjog körének megvan a maga határa, azonban arra nézve még sem hoz fel bizonyítékot, hogy mily körben és irányban képzelhető a személyiség létfeltételei czím alatt felsorolt személyiségi jogokra nézve, a személynek magánjogi rendelkezési joga ?
