Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

153 Igen termésyetes, hogy csakis ily szempontból jöhetnek tekintetbe azon különböző állapotok, a melyek, mint az állampolgárság, vallás, nem és hasonló állapotok s személyi tulajdonságok, a személyiség módosulásai és minőségi különbségeiként jelentkeznek, s a melyek jogi következményekkel vannak ugyan összekapcsolva, a mennyiben a jogok szerzésének s birásának lehetősége módosul azok szerint, azonban nem képeznek külön személyiségi jogokat.1 A jog érvényesítése és védelme szempontjából is csak mindig valamely concret jogosítványról lehet szó, a melynek a személyiség és annak szóban levő állapotai előfeltételét képezik csak, s épen azért ezen állapotok valamelyike fenforgásának megállapítása is csak ezen védelem czéljából s annak megállapítása végett történhetik magánjogi úton, hogy fenforog-e valamely más concret jogosítványnak szükséges előföltétele ? pld. ha oly állam polgára támaszt örökösödési igényt, a mely állammal szemben retorsio gyakoroltatik, s ezen alapon örökösödési jog érvényesítése ki van zárva, akkor az állampolgári minőség csak mint olyan jöhet szóba, hogy meg van-e az illető személyben az öröklési képesség szükséges előzménye és előfeltétele, az állampolgárság?2 Ettől eltekintve, és ha az ily állapotok és személyi minőségek valamely magánjogi jogviszonytól elkülönítve, s önállóan merülnek föl, pld. a vallás, az állampolgárság, akkor ezek felett nem a magánjogok birája, hanem a közigazgatása, illetőleg egyházi hatóság határoz. Az egészében vett személyiség, illetőleg jogalanyiságtól, és ennek most érintett minőségi különbségeitől különváltan, önálló személyiségi, s másként ú. n. individuális jogokként felhozatnak: 1. a személyiség létfeltételei, milyenek az élet, testi és szellemi épség, szabadság, becsület, hitel, sőt még a tulajdonhoz való jogot is szokták ide sorozni; 2. az individualitás megjelölései, még pedig a név különböző nemei, a közönséges, a kereskedelmi stb. név, a czimer s hasonló megjelölési eszközök és módok; 3. a materiális és immateriális javak élvezetének joga, a melynek körébe tartoznak a szerzői jogok.3 1 L. Unger i. m. V. kiad. I. 223. s köv. 1. 2 A személyiség maga, s annak kiegészítő részeit képező, inhsereáló tulajdonságai egyáltalában nem korlátozhatók s nem szüntethetők meg magánjogi úton, s a személyiséggel adva vannak, azért nem lehet itt értelme az actio negatoriának sem, a mely pld. Gierke szerint — i. m. 81. §. — a személyiségi jogok védelmére mindig rendelkezésre áll, s bárki ellen érvényesíthető oly értelemben, hogy az a kérdéses személyiségi jog elismerésére s arra köteleztessék, hogy a jogot jövőben ne sértse ; azonban mindenesetre sajátszerű lenne megállapítani magánjogi úton, actio negatoriával, hogy valamely személynek joga van pld. a szabadsághoz, ez még pld. a magyar jogterületre lépett rabszolgára nézve is képzelhetetlen lenne, miután a szabadság a személyiséggel szükségképen adva van és velejár, s megszorítása csak közjogi természetű, pld. büntetőjogi úton lehetséges, a melylyel szemben viszont magánjogi védelemnek nem lehet tere. 3 Regelsberger i. m. 197. 1. ezekben csoportosítja az ú. n. személyiségi jogokat.