Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

151 V. FEJEZET. A JOGOK. Első szakasz. A magánjog oh különböző nemei és azok osztályozása,. A régibb jogtudomány-, a hazai1 és külföldi irodalom-,2 valamint a régibb törvénykönyvek,3 a római jogi Institutióknak personae, res et actiones alapján álló felosztásának mintájára, — a jogérvényesítés eszközeire, a keresetekre vonatkozó részen kívül —, a magánjogokat személyi és vagyonjogokra osztották; az előbbiek körébe foglalták az egyes természeti és jogi személynek ú. n. individuális jogosítványait és a családjogot-, viszont a vagyonjogot a dologbani és dologhozi, másként dologi és kötelmi jogokra osztották; ezen felosztás körén belül azután a dologi jogok részenként tárgyalják az örökjogot. Ezen rendszerbeli felosztást a pandekta irodalom és az újabb törvénykönyvek elvetették, a külön személyiségi jogok létét tagadva, a személyiséggel kapcsolatos általános jogszabályokat külön általános részben foglalják össze, a mely a magánjogok többi részeire vonatkozó általános jogszabályokat is felöleli; a magánjogok önálló csoportjaiként pedig felállítják a dologi-, kötelmi-, családi- és örökjogot.4 tokba vétele előtt stb. Az ily jogösszesség nem képez külön dolgot, csak a jogélet bizonyos szükségletei vezetnek az ily fogalmi egységek alkotására, a melyek tekintetében külön-külön jogi szabályozások állanak fenn ; pld. a csődtömeg kezelése, az a feletti eljárás stb. egészen más, mint pld. a hagyatéki vagyon tekintetében létező eljárás stb. 1 Georch i. m. I. k. 23. s köv. 1. szerint a magánjognak három része van: személyek, vagyon s ügyek. Kelemen hasonló rendszert követ: Quare Institutiones nostras in tres libros ita tribuimus, ut primus Personarum; secundus Kerum jura; tertius denique doctrinam Actionum complectatur i. m.' 174. 1. Ugyanígy Csepcsányi i. m. 10. 1. Kövy szintén a dologbani és dologhozi jogok felosztását fogadja el. Frank i. m. 97. 1. szintén rendszerének alapjává a személyiségi jogokat és a vagyont, még pedig az ingó és ingatlan birtokokat és a mások elleni követeléseket teszi. Ellenben már újabb íróink, Suhayda, Knorr, Wenzel és Herczegh nem követik e felosztást; azonban Suhayda a kötelmi jogot nem sorozza a vagyonjogok közé. A régi felosztás ellen Daempf i. m. A magánjog és tárgya; Suhayda i. m. Tanulmányok a polg. magánjogi codiíicatio terén. 2 L. pld. Regelsbergernél i. m. 198. 1. 4) jegyz. említett írókat. 3 így az osztr. ptkv.; a porosz Alig. Landr.; a franczia Code civil; a zürichi ptkv., a melyek ismertetésére nézve 1. Daempf vagy Suhaydának előbbi jegyz.-ben idézett m. Kiemelendő azonban, hogy az egyes részek elhelyezése azért nem ugyanaz ezen törvénykönyvekben. * E részben is 1. a Regelsberger idézett helyén említett írókat, pld. Savigny, Unger, Labandot. A német ptkv. első könyve az 1—240. §-ig az