Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
143 szerzéséről van szó, hanem azokra vonatkozó kötelmi jogviszonyokról, a mely kötelmi jogok az alkatrészi kapcsolat szétbontásával válnak csak érvényesíthetó'kké, s részben jogot is adnak ezen elválasztás követelésére.1 Némely kötelmi jogokra nézve — ily korlátozásoktól eltekintve is — lehetséges, hogy az egységes dolog egyes alkatrészeire nézve külön is megállapíttassanak : így lehetségesek valamely épület egyes részeire nézve külön-külön bérletek.2 Azonban az irányadóul szolgáló szabálylyal szemben áll azon további szabály, a mely szerint az alkatrészi kapcsolat nem zárja ki az egységes dolog alkatrészeire vonatkozó külön jogoknak fennállását, hanem csak keletkezését ; s épen azért úgy a birtok, mint a tulajdonjog megillethet különböző személyeket; pld. valamely ház építését gyorsan be kell fejezni, s a beépített folyosó márványlapja, vagy valamely vasgerenda nem érkezvén meg, kölcsönkért matéria alkalmaztatok a kicserélés eszközléséig; vagy valaki valamely ünnepélyes alkalomra a díszkalpag forgója részére drága követ kap kölcsön, mely azon forgó alkatrészévé lesz. Mivel pedig az alkatrészi kapcsolat nem szünteti meg szükségképen az egyes alkatrészek feletti külön jogokat, azért valamely alkatrész tulajdonosa követelheti, az akarata ellenére alkatrészszé tett dolog szétbontását és kiadását — az actio ad exhibendum útján — feltéve, hogy ez a szétbontandó dolog gazdasági értékének aránytalan megtámadásával, vagy rendeltetésének megsemmisülésével nem jár; pld. valamely háznak szétbontását nem követelhetné, de egyes pótolható, kicserélhető alkatrész kivételét s kiadását igen, így pld. azon római emlékkő kivételét, s kiadását, a mely jogtalanul lett a falba erősítve, a honnan nehézség nélkül eltávolítható.3 S ez annál inkább lehetséges, mert az ily elválasztható alkatrészek kicserélése, pótlása és változása esetén maga az egységes dolog úgyanaz marad, még akkor is, ha az eredeti alkatrészekből egyetlen egy sem marad meg.4 2. Tartozék azon dolog, a mely valamely más dolognak gazdasági használhatósága czéljából, a forgalmi felfogás szerint az utóbbi dologgal oly állandó kapcsolatban áll, hogy azon dologhoz tartozónak, 1 Regelsberger i. m. 385. s köv. 1.; Endemann. Einführung i. m. 233. 1. s 5) jegyz.; Nagy. Kereskedelmi jog i. m. 117. a. §. 2 L. Endemann i. h. Az Iinling-féle említett eredeti tervezet i. h. kizárja azt, hogy az alkatrészek külön jogoknak, vagy külön személyek jogainak tárgyai lehessenek; a ptkv, tervezet 491. §-a szerint — mint említve lett — nem lehetnek a telek és alkatrészei külön tulajdon, vagy a dolgot terhelő jog tárgyai. ;í Regelsberger i. m. 386. 1.; Endemann i. h. a ptkv. 997. §-ára utalva. 4 Erre vonatkozik a római jogi 1. 65. §. 2. D. de leg. I. Si domus fuerit legata, licet particulatim ita refecta sit, ut nihil ex pristina matéria snpersit, tamen dicemus utile manere legatum.
