Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
144 s annak czéljaira szolgálónak tekintetik a nélkül, hogy annak részét képezné.1 1 így az újabb felfogás általában; 1. Regelsberger i. m. 387. s köv. 1.; Kuhlenbeck i. m. 277. s köv. 1.; Endemann i. m. I. 237. s köv. ; Cosack i. m. 125. s köv. 1.; nálunk 1. Herczegh i. rn. 222. s köv. 1. — A német ptkv. 97. s 98. §§. ennek megfelelően határozza meg a tartozék — Zubehör — fogalmát; jellemző vonásokul kiemelve, hogy a tartozék ingó dolog, mely valamely fődolog gazdasági czéljaira állandóan szolgálni van hivatva, s ezen rendeltetésének megfelelő térbeli viszonyban áll azzal; ha azonban a forgalmi felfogás nem tekinti az ily dolgot tartozéknak, akkor nem képez az tartozékot. Ezenkívül a törvény felsorol néhány dolgot, a mely a fődolog gazdasági czéljaira van hivatva szolgálni, ilyenek a valamely ipari czélra állandóan berendezett épületeknél, különösen malom, kovácsműhely sörfőző s gyárnál, az üzem folytatására rendelt gépek és más felszerelések; valamely mezőgazdasági birtoknál a gazdaság czéljaira rendelt felszerelések, barmok s azon gazdasági termékek, melyek a gazdaság folytatásához azon időig szükségesek, a míg előreláthatólag ugyanoly vagy hasonló termékek nyeretnek ; valamint a meglevő s a jószágon nyert trágya. Azonos az Imling-féle tervezet; 1. Jegyzőkönyvek II. 68. 1. Elvileg nem helyes az, ha a törvény bizonyos dolgokat tartozékokká tesz, miután erre nézve a mindenkori forgalmi felfogásnak kell határoznia — mint ezt a német ptkv. és utána az Imling-féle tervezet is — megállapítja (de a melynek külön felemlítését a magyar ptkv. tervezete mellőzi); 1. Unger i. m. I. 448. s köv. 1.; s Regelsberger i. h. — A német ptkv. azért nem is nevezi az ily felsorolt dolgokat egyenesen tartozékoknak, hanem csak mint oly dolgokat említi, a melyek rendszerint a fődolog gazdasági czéljaira szolgálni vannak hivatva — s habár minden író ezeket tartozéknak nevezi is — a törvény szövegezése alapján nincs kizárva, hogy a forgalmi felfogás azok valamelyikét, vagy valamely részét ne tekintse tartozéknak ; a mit az Imling-féle eredeti és a ptkv. tervezete (498. §.) kizár, mert kötelezőleg tartozékká teszi azokat. A felsorolt dolgokra nézve ez ugyan a mai forgalmi felfogással nem ellenkeznék; 1. pld. a trágyára nézve C. 1890 jun. 18. 2493. sz. Márkus I. kiad. I. 356. 1., de másfelől lekötné annak alakulását. — Az osztr. ptkv. 294—297. §§. tartozéknak tekinti a birtok felszerelvényeit, a fundus instructust, a gabonát, a nem élő fát, a takarmányt, minden barmot s a jószághoz tartozó minden szerszámot s eszközt, a mennyiben a gazdaság rendes folytatásához szükséges; az épületeknél pedig szintén említ oly dolgokat, a melyek tényleg megfelelnek a tartozék fogalmának; azonban az egész rendelkezés összezavarja az alkatrészt s a tartozékot, s ott, a hol az épület tartozékairól szól, mindazt tartozéknak mondja, a mi a földhez, vagy falhoz van erősítve ; a mi téves, mert akkor pld. a padlóhoz szegzett szőnyeg is tartozék lenne. — Az 1854. évi bányatrv. 121. §. szerint a bánya tartozéka az azok mellett létező, s azok üzletére rendelt állatok, gépek, szerszámok, eszközök, a melyek a bányákra vezetett végrehajtás által szintén lefoglaltatnak. — A magyar ptkv. előbbi tervezetének általános része 77. §-ában a gazdasági felszerelést nem kívánta tartozéknak tekinteni, a mivel szemben Jellinek. Észrevételek i. m. 68. s köv. 1. ellenkezőleg azt kívánta, hogy a gazdasági felszerelésnek, a gazdasági czélra szolgáló telekkel való szorosabb kapcsolata jogilag is elismerést találjon. — Az 1881 : 60. t.-cz. 67. §-a, a 12 kat. holdat meg nem haladó s házilag müveit, vagy műveltetett földbirtokon a gazdálkodáshoz okvetlen szükséges igavonó jószágok és gazdasági eszközökre nézve is alapul veszi a tartozéki minőséget, s azért — végrehajtás alá vételük megengedése mellett és daczára — nem engedi — a gazdasági év alatt — a gazdasági rendeltetésük alóli elvonásukat. — Az ingatlan gazdasági felszerelését a gyakorlat általában tartozéknak tekinti, 1. pld. C. 1896 márcz. 23. I. 6., 96.; Fabiny I. 157. 1. (a mely útal arra is, hogy a tartozék elnevezés a forgalomban, s tételes törvényeinkben is különböző értelemben használtatik).
