Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
142 Itt első sorban az szolgál irányadó szabályul, hogy minden egyes alkatrész az általa létesített dolog jogi sorsát osztja, s az egységes dolog felett keletkező jogok, annak minden alkatrészeire kiterjednek, s másfelől az egyes alkatrészekre különálló dologi jogok nem szerezhetők az alkatrészi kapcsolat tartama alatt. Innen van az, hogy az egységes dolog tulajdonának megszerzésével, a tulajdonjog az összes alkatrészekre is megszereztetik ;1 az ilyképen szerzett zálogjog kiterjed szintén az összes alkatrészekre, még pedig nemcsak azokra, a melyek már a zálogjog szerzése idején képezték a zálog tárgyának alkatrészeit, hanem azokra is, a melyek a zálogjogi viszony tartama alatt lettek annak alkatrészeivé stb.;2 pld. ha valaki eladja kertjét, ezzel eladta, s a vevő megszerezte a kert alkatrészét képező fákat, virágokat, üvegházat; vagy ha eladja szántóföldjét, ezzel eladja az azon levő függő termést is ; ha a birtok természetes iszapolás által nagyobbodik, vagy a telekre ház épül, az eredeti telekre nézve fennálló zálogjog kiterjed ezen később hozzájárult alkatrészekre is.3 E részben a positiv jog úgyan tesz kivételeket, a mennyiben lehetővé teszi bizonyos meghatározott esetekben azt, hogy bizonyos alkatrészekre külön is szerezhetők dologi jogok; így pld. a függő termésre zálogjog; csakhogy az ily speciális és positiv jogi rendelkezés daczára is mindig fenmarad azon szabály, hogy az egységes dologra szerzett zálogjog is kiterjed annak alkatrészeire ; ezért van az ingatlan haszonélvezetére külön vezetett végrehajtás esetén, az ingatlanra jelzálogot nyert hitelezőknek joga követelni, hogy a függő termésből befolyt összeg egy évig a jelzálogos hitelezők részére tartassák vissza.4 Nem tekinthető az előrebocsátott szabály alól kivételnek a mindennapi jogéletnek azon jelensége, a mely szerint valamely ingatlannak alkatrészei önálló jogügyletek tárgyát képezik ; mert ily esetekben azon alkatrészek már azon feltételezéssel szerepelnek, hogy alkatrészi minőségük megszűnik s önálló dolgokká lesznek; pld. jövendő termés, tölgykéreg, még csak levágandó fának, lebontandó háznak vétele. Itt nem alkatrészi kapcsolatban álló dolgok feletti külön dologi jogok 1 L. alant a különös részben, a dologi jogban. Az ingatlanok növedéke feletti tulajdonjog megszerzése —, valamint Az ingó dolgok egyesítése ingatlanokkal czímű szakaszokat. 2 L. alant a dologi jogban A jelzálogjog tárgya és tartalma czímű szakaszt. Közelebbről 1. még pld. az 1881:60. t.-cz. 149., 159. §§. a hol a tartozék kifejezése az alkatrész helyett használtatik tévesen —; 211. §. 3-ik bekezdése stb. 3 L. a megelőző jegyzetekben idézett helyeket. 4 1881:60. t.-cz. 211. s 212. §§., azonban a 211. §. 3-ik bekezdés is arra mutat, hogy ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján még be nem szedett függő termésre, a haszonvételre vezetett végrehajtásnak nincs hatálya.
