Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
141 Ily alkatrészek pld. a telekre épített ház, a földbe ültetett fa, a függő gyümölcs, a természetes iszapolás ; a nemesi birtok gazdasági rendeltetésének megfeleló'leg, mindazon belső-, és külsőségek, valamint haszonvételek, a melyeket a Hk. a nemesi birtok tartozékaként sorol fel.1 Azon dolgok, a melyek ekként akár természeti fejlődés-, akár emberi működés által valamely más individuális dolog alkatrészeivé válván, önállóságukat vesztik, nővedéknek neveztetnek azon viszonyban, a mely az ily dolgoknak alkatrészi kapcsolatát megelőző-, s az annak beállása utáni jogi helyzete között fennáll, a mennyiben az ily dolgoknak előbbi önállóságuk idejéből is lehetnek jogi megitélés alá eső viszonyai.2 Magának az alkatrésznek jogi megitélése szempontjából azon két •—• már érintett — körülmény határozó, a melyek elseje szerint az alkatrész ezen minőségében, alkatrészi kapcsolatában önálló léttel, és gazdasági jelentőséggel és szereppel nem bir; s a melyek másika szerint pedig az alkatrész el-, vagy kiválasztás folytán önálló dolog minőségét nyeri, illetőleg visszanyeri; pld. a fa, a gabona a teleknek, a házba épített vasgerenda az épületnek alkatrésze, melyek egyike sem jön ezen kapcsolat tartama alatt önálló dologként figyelembe ; ellenben a levágott fa-, a learatott gabona-, az épületből kiszedett vasgerenda mindannyi önálló dolgot képeznek. Ezen két körülménynyel állnak összefüggésben az alkatrészül szolgáló dolgok jogi megítélésének szabályai. ben elmond. Különben mindenesetre sajátszerű lenne pld., hogy valamely épület egyes részei ne lehessenek külön bérlet tárgyai.) — A magyar ptkv. tervezete a most említett tervezettől abban tér el, hogy most már az alkatrészekre vonatkozó általános jogszabály az alkatrész fogalommeghatározását nem előzi meg, másfelől a külön jogok helyett tulajdon-, vagy a dolgot terhelő jog van felvéve a 494. §-ban, mint olyan, a melynek a telek és alkatrész külön nem lehet tárgya ; 1. még Indokolás i. m. 46. 1. 1 Tehát úgy természeti fejlés, mint emberi működés tehet valamely dolgot másnak alkatrészóvó; a természetes iszapolás az 1885 : 23. t.-cz. 5. §-a szerint alkatrészszé lesz, a mely a földtől, a melyhez lerakodott, meg sem különböztethető. A nemesi birtok érintett alkatrészeiről még alant a tartozéknál lesz szó. 2 Már az előző 1. 1. jegyzetben érintve lett, hogy a régibb doctrina mindig növedékről beszél, a midőn valamely dolog más dologgal összeköttetésbe jutva, annak alkatrészévé lesz; de ezen kapcsolat után is mint növedékről beszél arról; ezen alapul pld. azon általánosan ismert tétel, hogy a növedék a fődolog sorsát osztja, accessio eedit principali. Ezzel szemben újabban egyesek, így Windscheid i. m. 1887. évi kiadásában I. 143. §. teljesen el akarják ejteni a növedék kifejezését s fogalmát, holott a szövegben irt értelemben czólszerü és megfelelő annak fentartása; Imling i. tervezetének előadmányában Jegyzőkönyv i. m. II. 60. 1. szintén mellőzi. (Ez önmagában véve talán nem lenne helytelen egy codexben, azonban a tervezetben foglalt merev és meg nem felelő szabály mellett legalább is érintendő lenne azon változás vagy helyzet, a mely az ily hozzájáruló alkatrésznek — nővedéknek — az alkatrészi kapcsolat előtti időből fennálló jogviszonyai tekintetében beáll. E részben ma Indokolás i. m. 47. 1. arra útal, hogy e részbeni intézkedés az egyes esetek szabályozásához tartozik.)
