Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
140 1. Az ily lényegük, vagy gazdasági rendeltetésük szerint önálló dolgok, a melyek valamely más —, a forgalmi felfogás szerint, s a gazdasági életben önálló individualitásként jelentkező és szereplő dolog létesítésére szolgálnak, illetőleg abban, mint gazdaságilag vett egységben, mint annak részei benn vannak, azon dolognak alkatrészeit képezik.1 1 A korábbi kiadások, 1. pld. VI. kiad. 119. s köv. 1. nem tárgyalták külön az alkatrészt, hanem azokban a fő- és mellékdolgok czíme alatt növedék, tartozék s gyümölcsről van szó, holott a növedék — mint a szövegben alább érintve lesz — addig, a míg valamely más dolog alkatrészévé nem válik, önálló dolog, a kapcsolat után pedig valamely más dolognak alkatrésze, úgy hogy a növedék külön terminusát csak azért lehet és kell használni, hogy feltüntessük némely alkatrészre nézve azt, hogy ez hozzájárulva az egységes dologhoz, annak alkatrészévé vált. Az alkatrész tekintetében pedig bizonyos, hogy az nem jöhet mint mellékdolog szóba, és vele szemben nincs fődolog, mert az csak része valamely más dolognak, a melyet alkot. — Az alkatrészre nézve 1. Eegelsberger i. m. 385. s köv. 1.; Endemann. Einführung in das Stúdium i. m. I. 231. s köv. 1.; Kuhlenbeck i. m. 274. s köv. 1.; Cosack i. m. 123. s köv. 1. — A német ptkv. 93—96. §§. különbséget tesznek lényeges és nem lényeges alkatrészek között; e mellett felállítják a telek és az épület lényeges alkatrészeit és ezzel szemben oly dolgokat, a melyek nem képeznek alkatrészt; azon jogok, a melyek valamely telek feletti tulajdonnal össze vannak kapcsolva, azon telek alkatrészeinek tekintendők. A telek lényeges alkatrészeihez tartoznak azon dolgok, a melyek a földdel szorosan egybe vannak kapcsolva, főleg az épületek, s a föld termékei, a míg azzal összefüggnek. A mag a bevetéssel, a növény az elültetéssel lesz lényeges alkatrészszé. Az épület lényeges alkatrészei, az annak előállítása végett beillesztett dolgok. Ellenben nem tartoznak a telek, illetőleg épület, alkatrészeihez azon dolgok, a melyek csak ideiglenes czélra vannak valamely telekkel összekötve, illetőleg az épületbe beillesztve ; ugyanez áll azon épület vagy más mü tekintetében, a mely idegen telken fennálló jog gyakorlatában lett a jogosult által azon telekkel egybekötve. Az alkatrészek jogi megítélése tekintetében pedig csak azon szabály van felállítva, hogy a lényeges, vagyis oly alkatrészek —, a melyek egymástól nem választhatók el a nélkül, hogy valamelyik dolog meg ne semmisüljön, vagy lényegében változást ne szenvedjen, nem lehetnek különös jogosítványok tárgyai; Cosack i. m. 124. 1. ugyan említi, hogy ez alól is létezik kivétel, pld. a függő termény külön is iefoglalható végrehajtás útján; Endemann. Einführung i. m. 233. 1. még külön említi a ptkv. 997. §-át, mely a birtokosnak jogot ad az általa valamely más dologhoz kapcsolt lényeges alkatrósz elválasztására; Imlingnek a codificationalis bizottságban előterjesztett tervezete majdnem teljesen azonos a ptkv. ezen rendelkezésével; 1. Jegyzőkönyvek i. m. II. 67. s köv. 1. (Helytelen itt mindjárt az, hogy az alkatrész fbgalommeghatározását megelőzi az alkatrészekre vonatkozó általános jogszabály; másfelől itt a német ptkvnek az ú. n. lényeges alkatrészekre vonatkozó meghatározása van általános meghatározásként alkalmazva ; holott egyáltalában nem abban fekszik az alkatrész lényeges ismertető vonása, hogy szétbontás esetén mi történik az egyes részekkel, mert lehetnek a dolognak oly alkatrészei, a melyek kicserélésre alkalmasak, s elválasztás esetén sem maguk nem semmisülnek meg, sem azon dolog, a melynek részeit képezték; sem lényegükben nem változnak, pld. az alább említendő folyosó vagy lépcső márványlapja, a mely pedig szükséges, hogy a gazdasági értelemben önálló individualitással biró dolog előálljon s létezzék; a miben különben fekszik is az alkatrész jellemző ismertető vonása. — Azzal szemben, hogy az alkatrészek nem lehetnének egyáltalában külön jogoknak tárgyai] elegendő a szövegre s azokra utalni, a mit Gierke. Der Entwurf i. m.&289! s köv. 1. a német ptkv. javaslatának még kevésbbé merev szabályával szem-