Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

136 Minden vagyon, a mi nem esik az ági vagyon — előrebocsátott — fogalma alá, szerzeményt képez. Azonban a már érintett törvényes örökösödés szempontjából az eredetére nézve szerzett vagyon gyakran az ági vagyon pótlására fordítandó, t. i. oly esetekben, a midőn az ági vagyon elidegeníttetett s egyáltalában ba hiányzik ; mert ily esetekben első sorban az ági vagyon hiányzó értéke pótoltatik a szerzeményből, s csak az esik a szerzeményekre vonatkozó szabályok és megítélés alá, a mi az ági vagyon értékét meghaladja.1 Jogrendszerünkben kiválóan fontos szerepet játszottak az adományos javak, a melyekre vonatkozó jogszabályoknak azonban ma csak jogtörténelmi jelentősége van. Az adományrendszer eredete a királyság első idejére vihető vissza, a mennyiben szállásbirtok mellett, kir. adomány útján keletkezett a magánbirtoknak más neme; határozott szabályt és rendszeres alapot azonban csak az Anjouk és Mátyás rendelkezései folytán nyert, a melynek rendszere a Hk.-ben foglaltatik.2 Az adományrendszer a királyi jognak kifolyása volt. A királyi jognak — jus regium —• pedig hazai jogunk szerint az ország szent koronájának azon hatóságát nevezzük, melynél fogva az összes földbirtokot képviseli. Ezen alapon pedig a királyi adomány tulajdonképen nem egyéb, mint a királyi jognak hazafiúi érdemek jutalmául az illető adományosra történt átruházása.8 1 Ideigl. törv. sz. 10. §. — C. m. legf. itélősz. 1873 decz. 5. 10517. Dtr. r. f. XI. 86. 1.; 1874 máj. 11. 3230. u. o. XII. 138. 1.; 1892 nov. 16. 10049. Márkus II. 224. s köv. L; 1892 decz. 14. 6393. u. o. 225. s köv. 1.; 1899. nov. 28. 2184. sz. Dtr. III. foly. XVI. 208. 1. szerzeménynek csak az öröklött vagyon kiegészítése után maradó értéktöbblet képez szerzeményt, helyesebben esik a szerzeményekre vonatkozó szabályok és megítélés alá. 2 Az adományrendszerre nézve 1. Hajnik i. m. 124. s köv.; 212. s köv. főleg 302. s köv. s 306. s köv. 1.; Frank i. m. 248. s köv. 1.; Dósa i. m. II. 258. s köv. 1. ; Zlinszky. A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés 271. 1. — A fent érintett szállásbirtokot, az ú. n. örökös jószágokat — possessio hsereditaria — azon birtokok képezték, a melyek a honfoglaló törzsek által megszállt s birtokba vett területeknek az egyes törzsek között történt felosztásából képeztettek. — L. Szlemenics. Az örökségi jószágokról. Magy. akadémiai évkönyv. V. 250. s köv. 1.; Zalay. Néhány szó az ősiség s körülötte teendők körül; Gosztonyi Miklós. Ósiség; Wenzel. Adomány és adományrendszer. Magyar Encyclopaedia. I.; Zlinszky. A magyar örökösödési jog i. m. 181. s köv. 1. 3 Ennek alapját Róbert Károly vetette meg azon változások által, melyeket az adományozás módjára létesített, a «jus regium»-nak koronái joggá «jurisdictio sanctae coronae»-ra való átalakítása által; ez annál könnyebben létesült, mert a folytonos harczok alatt közbejött zavarok folytán a birtokczímek is teljesen feledékenységbe menvén, a nemzetiségi jószágok birtokosai királyi adománynyal látták el birtokukat, hogy magukat nem vélt megtámadások ellen biztosítsák, s így azt eredeti jelentőségükből maguk vetkőztették ki: minek folytán minden nemesi birtok is az ország koronája kifolyásának tekintetett, úgy hogy a kettő között kölcsönös viszony létezett és nemesi