Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

133 Ezen jogok legnagyobb része megszűnt, azonban azért közbirtokos­ságokban még ma is sok külbirtok, erdő, legelő stb. közös használatban van, a mely közös haszonvételekben való részesülés szabályozása az ará­nyosítás útján történik; a melynek szabályai még a megszüntetett ital­mérési regálé után megállapított kártalanítási összegek tekintetében is bírhatnak actualitással ott, a hol az erre vonatkozó arány esetleg még nincs eldöntve.1 2. A városi javakat a szabad kir. városok területén létezett ingatla­nok képezték, azoknak alkatrészeivel együtt; ezeknek eredete az ily városok kiváltságán alapul. A várost ezen alapon területe felett teljes tulajdonjog illette meg, a melynek alapján a város ezen terület egyes részeit a község tagjainak, a polgároknak engedte át, a minek folytán magánjogi úton a városi, polgári javak keletkeztek, a melyeknek jogi természetét az egyes városok statútumai és szokásai, s az ezek alapján alakult általános városi jog határozták meg. A szabad kir. városoktól meg kell különböztetni a mezővárosokat, a melyeknek voltak úgyan némely kiváltságai, de a földesúr hatósága alól csak kivételesen voltak felmentve.2 3. Az úrbéri és az ezzel rokon megítélés alá eső birtokokat a paraszt­birtokok közös neve alá szokták foglalni; mindannyi eredetileg nemesi bir­tok részét képezte, a mely bizonyos szolgáltatások, vagy szolgálatok teljesí­tése fejében adott használatúi. Ezen viszony eltérő természetének megfelelőleg, az azon alapuló bir­tokok között is eltérő formatiók képződtek, ezzel állanak kapcsolatban a tulajdonképeni úrbéri birtok-, és a majorsági birtokokon fennállott külön­böző birtokviszonyok s telepítvények közötti különbségek. A tulajdonképi úrbéri birtok az 1848 : 9. t.-cz. és az ennek szelle­mében s végrehajtásaként alkotott úrbéri pátensek, valamint az 1871: 53. t.-cz. értelmében a volt jobbágyok tulajdonává lett, a minek folytán megilleti őket az úrbér szerint meghatározott földbeli illetőség, a belső telek és a már törvényesen elkülönzött legelő, valamint azon erdők és nádasok is, a melyek az úrbéri faizás és nádlás fejében a volt úr­got értjük a tartozékok alatt, minők: a városok, mezővárosok, faluk, birtok­részek és puszták. Márkus. Törvénytár. Kolozsváry s Ováry fordítása. L. még erre nézve Frank i. m. 200. 1.; Wenzel i. m. I. 308. 1.; Herczegb. i. m. 204. s köv. 1. 1 L. alant az úrbéri és rokon jogviszonyokról szóló részben, az arányo­sítás cz. szakaszt. 2 Ma a városi javaknak magánjogi tekintetben nincs különös jogi ter­mészete. — Jogtörténelmi szempontból 1. Hajnik i. m. 239. s köv. 1.; Wenzel. Magyarország városai és városjogai i. m. — A Hk. III. 14. s 16. cz. szerint városi ingatlant képeznek a házak, majorok, kertek, halastavak, szőlők; tar­tozék pedig mindaz, a mi a városi jog, vagy szokás szerint az ily fődologgal és örökséggel egybe van kapcsolva. —

Next

/
Thumbnails
Contents