Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
134 béreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak, vagy kiosztatni fognak. A földesúrnak teljesítendő szolgáltatásokra való tekintettel, az úrbériekkel rokon megítélésben részesültek, azon, tényleg nem úrbéri természetű birtokok, a melyek akként keletkeztek, bogy a volt földesurak tisztán nemesi, majorsági birtokaiknak egyes részeit művelés, beültetés végett, vagy baszonvételre is átengedték szerződés mellett évenkinti szolgálmányok, vagy bérfizetések ellenében: ilyenek a majorsági, vagy curialis zsellértelkek, a bérföldek, a taksás, censualis, ipari, szorgalmi földek, a taksás házak különböző alakulatai, másfelől — ott, a hol összefüggő birtokterületek ily módon többeknek adattak — a telepítvényi községek. Ezen birtokviszonyok körében a birtokos a birtokában levő terület tulajdonát megszerezheti az azon fekvő szolgáltatások megváltása által, a mely megváltást a volt földesúr is követelheti; ha azonban egyik fél sem lép föl, akkor a meglevő birtokállapot érintetlen marad, s a szolgáltatásokat a szokásos módon kell teljesíteni, s a hol a birtokterület, a törvényes feltételek hiánya miatt nem szerezhető meg tulajdonúi, ott a fennálló jogviszonyt az általános magánjogi szabályok szerint, pld. mint haszonbéri szerződést kell megítélni; a telepítvényi községekre nézve az 1873:22. t.-cz. állapította meg, a megváltás, illetőleg megvétel feltételeit — a melyeknek részletei azonban az úrbéri és rokon viszonyokról szóló különös részben adatnak elő— 4. Az ági — öröklött —, szerzeményi s adományos javak. A törvényes örökösödés szempontjából határozó jelentőséggel bír a javaknak miként történt szerzése, és ennek körében a javaknak ági és szerzeményi minősége közötti különbség. Az ági — másként, bár nem teljesen megfelelően ú. n. öröklött — javak fogalmát, az országbírói értekezlet határozta meg; 2 e szerint ági 1 L. az egészre és a részletekre nézve lent az úrbéri és rokon jogviszonyokról szóló részt. 2 Ideigl. törv. szab. 10. §-a: Leszármazók hiányában az apa és anya hivatvák az örökösödésre, mindegyik azon érték erejéig, mely tőlük vagy águktól, akár végrendelet folytán, akár a nélkül, az örökhagyóra hárul. Ezen szövegezés alapján kétely támasztatott, hogy vajon csak a felmenőktől, vagy ezek mellett a felmenő ág bármely tagjától hárult vagyon megállapítja-e az ági minőséget ? másfelől, hogy a végrendeleti örökösödés mellett, csak az örökösödés többi neme értendő az «a nélküli) alatt, vagy a szerzés más neme is ? Herczegh i. m. 266. 1. szerint pld. a felmenő ágbeli oldalrokontól szerzett vagyon is lehet ági ; ezzel szemben Zsögöd. Törvénytervezet a törvényes örökös, tárgy. Magyar Igazságügy 25. k. 68. s köv. 1. útal arra, hogy az eredeti szövegben tőlük és elődeiktől s nem tőlük vagy águktól állott; 1. e részben alant a vagyon eredetének befolyása a felmenő és oldalrokonok örökösödésére. — A másik irányban Kallós. A magyar jog alapjai 332. 1., valamint
