Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

132 foganatosítása körűi ezen ingatlanok eltérő jogi természete határozottan előtérbe lép.1 Altalános jelentőséggel birt a nemesi, városi, s paraszt, illetőleg úrbéri s ezzel rokon megitélés alá eső birtokok közötti különbség. 1. A nemesi birtok — bona nobilitaria, sive nobilitari jure possessa; vagy jura et bona possessionaria —2 különös kiváltságokkal felruházott birtokot képezett; maga a birtok különös jogi természetét meghatározott minőségéből, illetőleg eredetéből vette — szállásbirtok, adománybirtok —, s nem tulajdonosának nemesi voltától; s habár külsőleg ezen két feltétel találkozik, a mennyiben az 1844 : 4. t.-cz. megalkotása előtt, nem nemesektől, a nemesi birtok, a nemesség hiánya czimén elvonható volt, ez nem gyökerezett világos törvényben, másfelől feltételezte ez, hogy maga a birtok már nemesi birtok minőségével birt legyen.3 Nemesi birtokot képezett az uradalom — dominium — ; a közbirtokosok által birt birtokrészek — compossessoratus — ; s az udvartelek — curia nobilitaris —, ezeknek alkatrészeivel együtt, a melyek ingatlanokból és a birtok természetéből folyó haszonvételekből állottak, milyenek a vadászat, halászat, malomtartás stb.; a melyekhez járulhattak külön kiváltság folytán még más haszonvételek is, milyenek a vásártartás, révjog-, út- s hídvám szedés joga.4 1 L. lent az úrbéri és rokon jogviszonyokról szóló részt. 2 A nemesi szabad, vagy magánbirtokot okmányaink — Hajnik i. m. 300. 1. szerint — következetesen possessionak hívják; a Hk. I. 24. cz. a jus possessionarium magyarázataként említi, hogy ez alatt általában érteni kell a várakat, kastélyokat, erősségeket, városokat, mezővárosokat, falukat, birtokokat, földeket, erdőket, pusztákat 1. 4. §§. (úgyanitt 1. a prsedium fogalmának meghatározását is) ; 1. részletesen Frank i. m. 199. s köv. 1. 3 Frank i. m. 205. 1. k) az egyes felhozatni szokott törvényekre s főleg az 1543 : 36. t.-cz.-re útalva azon állásponton áll, hogy nem nemes is bírhatott nemesi birtokot; így Wenzel is i. m. I. 266. s köv. 1. — Az 1844 : 4. t.-cz. rendeli, hogy a nem nemeseket nemesség hiánya czimén, sem a múltban szerzett, sem pedig a jövőben szerzendő nemesi javak birtokában háborgatni nem szabad. 4 Hajnik i. m. 301. 1. kiemeli, hogy a nemesi birtokhoz — melynek központja az udvarhely, curia — tartozott rét, itt-ott szőlő és rész a közerdők-, közlegelőkben s a falu közbirtokát alkotó tárgyakban; a 311. 1. pedig említi, hogy a nemesi birtok birtoklási és használati joga kiterjedt a birtokra s annak minden tartozékára s magában foglalta a jogot a birtokkal járó minden haszon élvezésére; ezek között a szövegben említetteket hozza fel. — A Hk. I. 24. cz. 8. §. a nemesi javak tartozéka — pertinentia — elnevezés alatt említi a nemesi birtok alkatrészeit, a melyek alatt mindazt kell érteni, a mi valamely városhoz, mezővároshoz, vagy faluhoz tartozik; minők a művelt és műveletlen szántóföldek, mezők, rétek, kaszálók, legelők, gyepek, erdők, cserjék, berkek, hegyek, völgyek, szőlőkertek, szőlőhegyek, vizek, folyók, halastavak, halászatok, vízfolyások, malmok és malomhelyek s általában a város, mezőváros vagy falu minden haszonvétele és jövedelme ; a 9. §. szerint pedig a nagyobb uradalmakhoz tartozó több helységet stb. említ fel; gyakran valamely várhoz kapcsolt és tartozó, akárhol fekvő ingatlan jószá-