Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
131 oszthatlan dolgoknál csak a dolog értékének felosztása formájában szüntethető meg az azokra vonatkozó közösség.1 3. Az ingatlanok jogi természetén alapuló különbségek. Az ingatlan javak között e részben fennállott különbség lényeges befolyással volt az egész magánjogi jogrendszerre, a mennyiben a nemesi, városi, úrbéri és ezzel rokon megitélés alá eső birtokok, és ezek mellett az egyes kiváltságos kerületek, a székely örökségek, a királyföldi-, a katonai határőrvidéki s a praedialis fekvők eltérő jogi természettel birtak és különböző jogi megitélés alá estek.2 Ma már a legtöbb irányban megszűnt úgyan ezen különbségnek, s egyáltalában ezen eltérő természetű birtokokból folyó következményeknek határozó jelentősége ; azonban azért még mindig vannak ezen különbségeknek fontos jogi következményei s épen azért a telekkönyvnek még ma is ki kell tüntetnie az ingatlanoknak nemesi, úrbéri, curialis stb. speciális minőségét ;3 s így az úrbéri birtok, az úrbéreseknek járt legelő, erdő és nádashoz való jogosultságnak alapját képezi, a melynek alapján adatnak ki az ily birtok után a megfelelő ú. n. úrbéri illetmények ; a jászkún kerületi birtokoknál mindenki birtoka váltságának mennyisége képezi a közbirtokosokat illető külbirtokok felosztásának kulcsát; s általában a birtokrendezések 1 Erre való tekintettel nem indokolt Imling azon nézete — Jegyzőkönyvek i. m. II. 61. 1., s Indokolás i. m. 29. 1., — hogy a felosztható és fel nem osztható dolgok közötti megkülönböztetés kevés gyakorlati értékkel bir. 2 Jogtörténelmi szempontból 1. Hajnik. Magyar alkotmány és jogtörténelem i. m. 299—318. 1. — További részletekre nézve Wenzel i. m. I. 130., 132—183. §§. ; Herczegh i. m. I. 83. §.; Dósa. Erdélyhoni jogtudomány. Kolozsvár, 1861. II. 91. s köv., 156., 180. s köv. §§. — Érinthető, hogy a jászkun kerületek által saját erejükön eszközölt visszaváltásnak megfelelően, mindenkit az általa befizetett váltság összeg — redemtio — aránáyban illetett meg a megváltott területekhez való jog, s az 1840: 30. t.-cz. értelmébenépen azért mindenki meglevő birtoka váltságának mennyisége képezte a közösök felosztásának kulcsát s a kerületekben érvényesült régibb gyakorlat szerint is az ú. n. redemtio frtok arányában osztattak ki az illetmények, azonban az újabb C. gyakorlat e helyett a birtokot, a kül-, s beltelkeket, ház s szőlőbirtokot is kulcsként vette alapúi, 1. pld. C. 1886. évi 53. urb. sz. — A volt katonai határőrvidéken fennállott házközösségek tekintetében az 1885 : 24. t.-cz. azoknak teljes megszüntetését rendelte el, szabályozva—, a megszüntetés folytán beálló jogviszonyokat; a mely szabályok kiegészítést, módosítást nyertek az 1898 : 12. t.-cz. által. 3 L. pld. 1886 : 29. t.-cz. 3. §. 3); 5. §. b); 6. stb. §§.; 1893 máj. 26. 19665. igazs. m- sz. Utasítás 122. §. felemlíti a jogi minőségek czímén ; nemesi birtok, úrbéri birtok, zsellérbirtok, bérköteles (taksás) birtok, majorsági zsellérség, megváltott szőlőt.; 1. még a csatolt mintákat is pld. Vll./b. L. még erre nézve Süteő E. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről stb. Budapest, 1888. 47. 54. 58. s köv. 1. — Az ingatlanok nemesi s nem nemesi minőségének befolyását a birói hatáskörre, kizárja az 1868 : 54. t.-cz. 15 §. — 9*
