Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
130 gép, a mely a különböző kerekekre, rudakra stb. bontható ; másfelől azon dolog sem tekinthető jogilag oszthatónak, a mely dolog különben hasonnemű részeinek értéke az egészhez viszonyítva aránytalanul csökkent; pld. valamely értékes gyűjtemény, vagy könyvtár.1 Ezen elvi szabályoknak megfelelőleg a be nem épített ingatlanok, telkek rendszerint feloszthatók, hacsak valamely positiv jogszabály nem tiltja a felosztást;2 azonban ily tilalom nem létében is csak addig osztható az ily ingatlan, a míg a gazdasági használhatóság nem szab határt az aránylagos részekre való feloszthatóságnak, ellenben összefüggő egységes épületek oszthatlanok ;3 az ingók közül csak azon dolgok tekinthetők oszthatóknak, a melyeknél kizárólag az anyag határoz, nem pedig valamely individuális alak, a mely kizárja az oszthatóságot; azért osztható pld. a fa, deszka, a szövetek, ezüst, sőt valamely élelmi czélra leölt állat is, holott az élő állat, vagy az érintett anyagokból készült tárgy pld. ruha, gyűrű oszthatlan.4 A dolgok osztható és oszthatlanra való megkülönböztetése a vagyonközösség megszüntetésénél bir jelentőséggel, a mennyiben csak a jogilag osztható dolognál lehet szó természetben való felosztásról, ellenben az 1 Az oszthatóság kérdésére nézve 1. Regelsberger i. m. 101. §.; Cosack i. m. 133. 1.; Kuhlenbeck i. m. 274. s köv. 1. — A gyűjtemények jogi oszthatlanságával, illetőleg a felosztás folytán beállható aránytalan értékcsökkenéssel áll kapcsolatban az 1881 : 60. t.-cz. 106. §. azon rendelkezése, a mely szerint végrehajtás esetén, valamelyik érdekelt fél kérelmére és szükség esetén a többi érdekelt meghallgatásával, gyűjtemények együttesen árvereztetnek el. — A dolog oszthatóság kérdésével nem szabad összetéveszteni az 1875 : 37. t.-cz. 325. s 358. §§-ban foglalt osztható szolgáltatásokat, a mire figyelmeztet Zsögöd i. m. 81. 1. 2 Ily tilalom volt az 1836 : 5. t.-cz. 4. §-ában a jobbágytelkek felosztására vonatkozó tilalom, a melyet megszüntetett az 1871 : 53. t.-cz. 55. s 59. §§.; a hitbizományi javakra nézve az elidegenítés tilalmában jút kifejezésre ezen feloszthatatlanság tilalma 1687 : 9. t.-cz.; azonban az 1869. ápr. 7. hitbizományi igazs. min. rend. 14. §-a szerint a hitbizomány állagában is történhetik változás. — L. e részben a ptkv. tervezet 593 §.-át, s az ez által feltételezett külön jogszabály alkotást, s az Indokolást i. m. 229. 1. 3 Törvényes birtokminimum nem lévén megállapítva, a gazdasági használhatóság határoz; példaképen 1. C. 1885 decz. 14. 3315. ÍDtr. XVI. 205. a ház, udvar ós kertből álló 500Q ölnyi belsőséget természetben nem lehet az állag sérelme, s az érték jelentékeny csökkenése nélkül felosztani, s így az osztály az árverési eladás útján eszközlendő; így 1888 decz. 18. 3884. Márkus I. 90. 1. Részletesen 1. a tulajdonközösség megszüntetéséről szóló szakaszt. 4 Az oszthatlan dolgoknál, az a felett többeket megillető jognak eszményi — intellectualis •— hányadokra való felosztása lehetséges olyképen, hogy az egyes része az egészhez viszonyított bizonyos hányadrészben van megállapítva, azonban maga a jog az egész dologra kiterjed és nem lehet annak csak valamely részére fixirozva ; azonban az ily dolog esetleges értékére nézve ezen arányban vitetik keresztül az osztály, illetőleg ezen arányban természetben is kiadható a hányad, ha a dolog utóbb feloszthatóvá lesz, pld. valamely élelmi czélra leölt állatnál.
