Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
125 Ezzel szemben a követelési jogok az ingókra vonatkozó szabályok alá esnek még akkor is, ha ingatlanra vonatkoznak, s az ingatlanban biztosítékot és kielégítést találnak; ezért — rendszerint — az ingókra vonatkozó szabályok szerint Ítéltetik meg, pld. valamely ingatlanra vonatkozó vételi jog,1 a mely ezért az ingó dolgokhoz hasonló módon vétetik végrehajtási foglalás alá;2 ide tartozik a jelzálogilag biztosított követelés is, a nyabirtokot az szerezhet, a ki ingatlan szerzésére képes. Az itt szóban levő bányajogosítvány tárgyát nem valamely batárolt földterület képezi, hanem ezen jog bizonyos ásványok kikutatása és kiaknázására vonatkozó és ezzel kapcsolatban álló jogosítványokból áll; 1. Lányi. Bányajog i. m. 172—194.1.; s ptkv. codif. bizottsági Jegyzőkönyvek i. m. I. 140. 1. 1 Kuhlenbeck i. m. 272. 1. s nála is idézve a német ptkv. 1551. §., a mely szerint az ingatlan vagyonhoz tartoznak a telkeken fennálló jogok, kivéve a jelzálogot, a telki-, és járadéktartozást és azon követeléseket, a melyek ingatlanra vonatkozó tulajdonjog átruházására, vagy a jelzett jogok valamelyikének megalapítása, átruházására, vagy valamely ingatlannak ily jogtól való megszabadítására vannak irányozva. Ezzel azonos általános jelentőségű szabályt vesz föl a magyar ptkv. tervezet 504. §-a. — Ezzel szemben, a szöveg kiegészítéseként említhető, hogy az 1881 : 60. t.-ez. 132. §. szerint, az ingó dolgok módjára foglaltatik le valamely ingatlanra vonatkozólag élők közötti ügylet által szerzett jog. — Az 1881 : 59. t.-cz. 6. §-a értelmében az ily követelési jogok nem tartoznak a birtokbiróság hatáskörébe, a mit Nagy Ferencz. A polgári törvénykezés rendje Magyarországon. Budapest—Kolozsvár, 1889. 253. 1. 5) jegyz.-re utalva Zsögöd i. m. 290. s köv. 1. Azonban Begelsberger szerint i. m. 378. 1. a közönséges ember már vagyonának részeként, tehát ingatlannak tekinti a megvett, de még át nem adott ingatlanra vonatkozó követelési jogot is. Zsögöd i. m. 23. s köv. 1. szerint némelykor az ingatlanokra vonatkozó szabályok alá vonandó az ingatlanhoz való követelési jognak pld. vételi jognak engedményezése is ; s positiv jogunk ingatlanok s ingatlan vagyon kifejezései alatt, az ingatlant tárgyazó dologhozi jog is értendő; pld. a czégvezető valamely még csak megszerzendő ingatlant elad nyereségre ; vagy valamely megvett ingatlanra vonatkozó vételi jogot engedményezi ; az első szerződés Zsögöd szerint — külön ingatlan elidegenítésre adott meghatalmazás nélkül nem kötelezi a főnököt, mivel az ingatlan elidegenítésre kötelez; az utóbbi esetben pedig szintén az ingatlan szabályai alá vonandó a vételi jog engedményezése. Azonban az első esetben inkább azért nem lesz a főnök kötelezve a még csak megszerzendő ingatlan eladása által, mivel ingatlanok szolgáltatásának elvállalása, illetőleg nyereségre eladása, a melyek ezen czélból szereztetnek meg, nem tartozik semmiféle kereskedelmi üzlet körébe — 1875:37. t.-cz. 38. §. —, s ezért a czégvezetőnek hatáskörébe sem. A második esetben azonban tényleg a törvénymagyarázatnak kell kisegítenie, mert ellenkező esetben a törvény által előírt külön meghatalmazás szüksége kijátszható lenne az ingatlanra vonatkozó vételi jog engedményezése által. 2 Itt érinthető az 1881 : 60. t.-cz. több positiv rendelkezése arra nézve, hogy ezen törvény a végrehajtás szempontjából, ingatlanokra vonatkozó egyes jogokat az ingó dolgokra vonatkozó szabályok alá helyezi. Az ingóságok foglalása, azoknak összeírása a követeléseknél azok letiltása által foganatosíttatik, 47., 49. §§.; az ingatlanokra vezetett végrehajtás pedig a végrehajtási zálogjog bekebelezése, az előjegyzés igazolásának bejegyzése, a végrehajtási jog följegyzése 136. §. a tulajdon-, vagy más dologi jog bekebelezése által — 220. §. — történik. Már most a zálogjogilag biztosított követelés lefoglalása, letiltás és az alzálogjognak telekkönyvi bejegyzése által foganatosíttatik, 79. §.; ha a foglalás tárgya oly követelési jog, a melynek alapján
