Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
126 melynek érvényesítése azért soha sem tartozik a birtokbiróság hatáskörébe ;1 az ingóságokra vonatkozó jogszabályok alá tartoznak, továbbá a részvénynek és szövetkezeti üzletrészek — még ha a testületi vagyon ingatlanokból is áll — és a bányarészvények — kuxák —, illetőleg az ez ok által képviselt jogok.2 2. Elhasználható, helyettesíthető és osztható dolgok. 1. A dolog elhasználható, vagy elhasználhatlan volta, jogi szempontból nem annak physicai minősége szerint állapíttatik meg, hanem azon alapon, hogy a concret jogviszonyban őket illető rendeltetésnek az által felelnek-e meg, hogy megsemmisülnek, vagy lényegük teljesen megváltoztatik, vagy nem ? ennek megfelelőleg elhasználhatok azon dolgok, a melyeknek a jogviszonyban meghatározott rendeltetésnek megfelelő használata az elfogyasztásból, átdolgozásból s elidegenítésből áll.8 ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jogok megállapítása kérhető, akkor a foglalás az ingók foglalásának szabályai szerint történik, de a lefoglalt jog érvényesítésére nem az árverés, hanem külön szabályok vannak megállapítva, 132. §.; ugyanez áll a zálogvisszaváltási jogra is; az ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jog lefoglalása az ingatlanokra vonatkozó s az idézett 136. §-ban foglalt szabályok szerint megy végbe 208. §. az ingatlanra vonatkozó, de telekkönyvileg be nem jegyzett haszonélvezet azonban mint ingóság foglaltatik le, csak hogy el nem árverezhető, hanem mint az előbbi zárgondnokilag kezeltetik 213. §. 1 C. 1889 máj. 17. 44. sz. t. ü. h. szerint a jelzálog kereset nem tartozik a birtokbiróság hatáskörébe. — 2 Kegelsberger i. m. 378. 1.; Lányi i. m. 197. 1.; — 1. továbbá 1875: 37. t.-cz. 172. §.; az 1893:18. t.-cz. 2. §-ában idézett ker. törv. 258. §. 3. pontját; az 1854. évi ált. bányatörv. 140. 5. s élihez Litschauer i. m. 106. 1.; s C. 1890. ápr. 15. 257.; Márkus I. 231. 1. — Itt érinthető még korábbi jogrendszerünkből azon — ma már gyakorlati jelentőséggel alig bíró — rendelkezés, a mely szerint a zálogos javakat az özvegyi öröklés szempontjából oly elbánásban részesítették, mint az ingókat — útal erre Zsögöd is i. m. 19. 1. — A Hk. I. 99. 102. cz. 3., 4. §§. szerint : Jura impignoratitia instar aliarum rerum mobilium dividentur; quoniam jura impignoratitia redemptibilia sunt, quae post redemptionem in pecunias convertentur ; peeunise autem inter bona mobilia computantur. Ezen hely szorosan véve csak annyit jelent, hogy az ily zálogos birtokból az özvegy épen úgy kap részt, mint az ingó dolgokból, de nincs az mondva, hogy ez ingó dolog lenne s nem is tekintették annak, különben szükségtelen lett volna az ingó dolgokkal való szembeállítás és azon indokolás, hogy azért kell az özvegyet a zálogos birtokban úgy részesíteni, mint az ingókban, mert a visszaváltás folytán pénzzé változnak át, a pénz pedig ingó, a melyhez az özvegynek joga van. 3 Regelsberger i. m. 381. 1.; Kuhlenbeck i. m. 286. 1.; Cosack i. m. 133. 1.; a német ptkv. 92. §. szerint elhasználhatok azon ingó dolgok, a melyeknek rendeltetésszerű használata az elfogyasztás, vagy elidegenítésben áll; elhasználhatóknak tekintendők azon ingók is, a melyek oly árúraktárhoz, vagy más dologösszességhez tartoznak, a melynek rendeltetésszerű használata az egyes dolgok elidegenítésében áll. Teljesen egyező volt ezzel Imling előterjesztése a codificáló bizottságban ; 1. Jegyzőkönyvek i. m. II. 67. 1. — Elfogyasztatnak pld. az élelmi, tüzelési, világító szerek; átdolgoztatnak a
