Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

felszínre rakatnak s a földhöz legfölebb kívülről vannak megerősítve, ingók ; ellenben azon épületek, a melyeknek talapzata a földben nyugszik, a telek alkatrészei;1 ugyanígy a mindennemű hajók, kompok, hajómalmok,2 vizekre helyezett fürdőházak ingók; ellenben a gőz, száraz és vizi malmok az ingatlan alkatrészei akkor, ha akár a földben nyugvó czölöpökön vannak felépítve, akár pedig a malomgépezet valamely épülettel áll szoros kapcsolatban. Azonban jogi szempontból vannak egyes dolgok, a melyeknek természetes ingó minősége daczára, azokra az ingatlan dolgokéhoz hasonló szabályok alkalmaztatnak, illetőleg ily megítélés alá esnek ; így említhetők pld. a tengeri hajók, a melyek — azoknak kétségtelenül ingó volta daczára — a szárazföld kiegészítő részének tekintetnek ; felőlük a telekkönyvhöz hasonló hajólajstromok vezettetnek és azok felett jelzálog szerezhető.3 1 Az közömbös, hogy az épület mily anyagból készült, azért nemcsak a kőből, téglából, vályogból, hanem a vasból, vagy fából épült házak is az ingatlannak alkatrészei, ha alapzatuk a földben nyugszik, s az nem határoz, hogy pld. a vas, vagy faház esetleg állagának sérelme nélkül a földtől elválasztható. — Ép oly kevéssé jöhet figyelembe és téves azon nézet — így Stubenrauch. Commentar i. m. 418. 1. —, hogy az épület a szerint ingó vagy ingatlan, a mint azon rendeltetéssel emelték, hogy időlegesen, vagy állandóan fennmaradjon ; mert lehetetlen elképzelni azt, hogy valamely időleges kiállítás czéljaira emelt nagy épület ingónak tekintessék, ezzel szemben pedig ingatlanságnak minősíttessék valamely csőszkunyhó, mely oly czélból lett felállítva, hogy állandó tartózkodási helyül szolgáljon. 2 C. 1887 nov. 3. 2858. Dtr. XX. 114. szerint a hajómalom ingó dolog, a melyre nézve a tulajdonjog átadással szereztetik ; a malomkönyv — a melybe az ily hajómalmok bevezettetnek — nem képez telekkönyvet. Az 1888 aug. 21. 83177. sz. új hajómalmi rendszabály (előbb 1867. okt. 20. 4916. sz. rend.) szerint a hajómalom, az államépítészeti hivatal által vezetett njülvántartási főkönyvbe vezetendő, azonban a nélkül, hogy ez a telekkönyv természetével és jelentőségével bírna, pusztán közigazgatási ellenőrzés czéljából vezettetik (a mire nézve 1. a győri Ítélőtáblának a hatáskör kérdésében hozott 1896 nov. 26. G. II. S. 1. határozatát; Térfi II. 422. 1.) — Imling is így a ptkv. codif. bizottsági előadmányában, a melyben a ptkv.-ben érintetlenül kívánta hagyni azon kérdést, hogy a hajómalom ingónak, vagy ingatlannak tekintessék-e ? ezzel szemben a szövegező-bizottság abban állapodott meg, hogy a tervezetnek kell e részben intézkednie; 1. Jegyzőkönyv i. m. II. f. 62. s köv. 1.; a ptkv. tervezete azonban kifejezetten nem említi a hajómalmot, azonban az ingatlannak a 485. §-ban foglalt meghatározásából következik, hogy az nem ingatlan; a 495. §. szerint pedig a vizén úszó szerkezet az ingatlannak nem is alkatrésze ; 1. Indokolás i. m. 33. 1. 3 1879:16. t.-cz. 11., 12. s 15. §§. értelmében minden tengeri kereskedelmi hajónak — a hosszújáratú és nagyparthajózású hajókra nézve — a tengerészeti hatóság-, kis parthajózású hajókra nézve pedig azon révhivatal által vezetett hajólajstromba kell bevezettetnie, a melynek kerületében az illető hajó anyakikötője fekszik ; ezen lajstrom nyilvánkönyvet képez, a melyet a hivatalos órák alatt bárki megtekinthet. Ezen lajstromba a többi között bejegyzendő, — 12. §. 5. s 7. pont —, a tulajdonos személy vagy személyek-, a tulajdon aránya és a jogosult jogának jogczíme ; ezenkívül a 12. §. utolsó előtti bekezdése szerint külön rovat szolgál a hajó-, vagy hajórész-