Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

123 A vagyon azon alkatrészei, a melyek nem dolgok, hanem csak jogok, önmagukban véve sem ingók, sem ingatlanok, azonban a jogélet és ennek követelései alapján a positiv jogok is, bizonyos körülmények fenforgása esetében a jogokra is alkalmazzák az ingóknak, más esetekben pedig az ingatlanoknak jogszabályait.1 Az egyes positiv jogok nem tartalmaznak e részben egységes elvi szabályokat, sőt a mi tételes jogszabályaink és a nyilvánkönyvi hatályok biztosítása szempontjából, ezen irányokban az ingatlanokra vonatkozó szabályokat alkalmazzák különben kétségtelenül ingókként kezelt jogokra. Azonban a hol eltérő ily positiv rendelkezések nincsenek, ott általános szabályul szolgálhat az, hogy azon jogok, a melyek ingatlanokkal szoros kapcsolatban vannak, s azoknak gazdasági szempontból jogi részeként jelentkeznek, vagy valamely ingatlan birtokával vannak összekötve, az ingatlanokra vonatkozó szabályok alá esnek;2 tehát a dologi jogok — a zálogjog kivételével — a jog tárgyának ingó, vagy ingatlan minősége szerint esnek az ezeknek megfelelő jogi megitélés alá; ezen alapon az ingatlanokra vonatkozó szabályok alá esnek, az ingatlanra vonatkozó a tulajdonjog, az idegen dologbeli jogok, a szolgalom, a majorsági birtokviszonyok körében fennállott ú. n. taksás házakra stb. vonatkozó jog;:í a gyökös — letek zálogolásának, ezek átruházásának s törlésének bejegyzésére. A tulajdonjog — 15. §. szerint — hajóépítési oklevéllel, az átruházás az erről szóló okmány által igazoltatik s ez képezi a bejegyzés alapját. Ezek úgy a jelzálog lehetőségét, mint a hajólajstromnak a telekkönyvhöz hasonló minőségét igazolják ; 1. részletesen Nagy Ferencz. Magyar tengerjog. Budapest, 1894. 18—22. 1.; 1. még Goldschmidt Handb. i. m. II. 4. 1. 8) jegyz.; Kuhlenbeck i. m. 273. 1. 1 Kegelsberger i. m. 377. 1.; Zsögöd i. m. 19. 1. — Helyesebb a tételt ekként formulázni, mint egyszerűen a jogokat ingókra és ingatlanokra felosztani, mint ezt pld. ezen munka előző kiadásai is teszik ; 1. pld. VI. kiad. 101. s köv. 1. ; mert tényleg csak arról lehet beszélni, hogy a jogok az ingó-, vagy ingatlan dolgokra vonatkozó jogszabályok alá esnek-e, vagy arról, hogy a köznapi élet azokat az ingatlan vagyon részéhez számítja-e ? 2 Kuhlenbeck i. m. 271. 1. — Frankén i. m. 158. 1. a következő tételeket állítja fel, mint olyanokat, a melyekben kifejezésre jutó szempontok szerint jogok és követelések is ingatlanoknak tekintetnek, az egyes positiv jogok szerint váltakozva; ily szempont az, hogy a szóban levő jogok arra czéloznak, kogy ingatlan dolgok tulajdonát, vagy birtokát szerezzék meg; vagy a tartozék szempontja alapján, mivel csak azért állnak fenn, hogy az ingatlannak szolgáljanak, illetőleg active, vagy passive, mint dologi terhek, vagy realjogok az ingatlanhoz tapadnak; továbbá, mivel valamely ingatlanhoz gyökösített tőkét képeznek, vagy e nélkül is, az ingatlannal annak örök sorsát osztják; tehát a telekjáradékok és felmondhatlan járadékok; vagy mivel akár csak jelzálogilag valamely ingatlanon biztosítva vannak. Ezen tételekben az egyes positiv jogok váltakozó álláspontja van visszaadva, mely azonban csak részben — a szöveg értelmében — helyes. 3 Kuhlenbeck i. m. 272. 1. említi a tulajdont, a jura in re-t, pld. a superficiest, emphythesist, szolgalmakat; Kegelsberger i. m. 377. 1. a dologi jogokat, a zálogjog kivételével. — A majorsági zsellértelkek és taksás házakra nézve L Imling. A superficies kérdése a magy. ált. ptkv. tervezetében. Jegyzőkönyvek i. m. I. 130. s köv. L, a hol útal arra, hogy az építési joggal