Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
121 ságát képezi; e szerint pedig ingatlant csak a telek, illetőleg a földterület elhatárolt része képez, minden más dolog ingó.1 Az ingatlant azonban, mint ilyent minden alkatrészével együtt kell tekintetbe venni; vagyis mindaz, a mi valamely telekkel akár organicus, akár mechanicus szoros kapcsolatban áll, mint a fa, növény, beépített s a földben alappal biró építmény csak része az ingatlannak, a mely ezen kapcsolat fennállása alatt külön nem jön figyelembe. Bármely ily dolog csak akkor képezheti önálló tárgyát azon kérdésnek, hogy ingatlan, vagy ingó-e? a mikor a telekkel való kapcsolata s ezzel alkatrész minősége megszűnik, a mely esetben minden ily dolog is ingót képez; ily értelemben maga a föld is pld. homok alakjában ingóvá tehető. Ily értelemben oly jogügyletek is létesülhetnek, — még pedig mint ingókra vonatkozó ügyletek —, a melyek valamely ingatlannak alkatrészeit képező dolgokat azon időpontban tartják szem előtt, a midőn azok megszűnnek a telek alkatrészei lenni, s mint önálló ingók jelentkeznek; ilyen pld. valamely lebontandó ház anyagának megvételére vonatkozó ügylet.2 E szerint tehát a dolog ingatlan minősége meghatározott fogalmat képezvén, mindig csak az képezheti kérdés tárgyát, hogy valamely dolog oly kapcsolatban van-e a telekkel, hogy annak alkatrészéül tekinthető-e, vagy sem? azért az oly kunyhók, őrházak, deszkabódék, a melyek csak a 1 így Regelsberger i. m. 375. 1.; Kuhlenbeck i. m. 270. 1.; Cosack i. m. 131. s köv. 1.; Imling a magyar ptkv. codificáló bizottságbani előadmányában, Jegyzőkönyvek i. m. II. füz. 62. 1. s Indokolás a tervezet 485. §-ához i. m. 32. 1. — Régebben a megkülönböztetést arra alapították, hogy oly minó'ségüek-e a dolgok, hogy állaguk sérelme nélkül helyváltoztatásra alkalmasak-e, vagy nem ? a hol tehát az ingatlanok alkatrészei is mint ingók szerepelhettek, hacsak a jelzett természeti minőséggel birtak. — Frank i. m. 194. 1. szerint ingó, a mi mozog, vagy a mit kár nélkül helyéből mozdítani s tovább vinni lehet; így Kelemen i. m. II. 7. s köv. 1.; Wenzel i. m. I. 381. 1. Holott természetes, hogy azon kérdés, vajon más dolog alkatrészét képező dolgok attól állaguk sérelme nélkül elválaszthatók-e ? semmi összefüggésben nincs azon kérdéssel, hogy az önálló dolgok — a melynek a legkülönbözőbb alkatrészei lehetnek — ingók vagy ingatlanok-e ? Regelsberg i. h. 2 Pld. C. 1891. évi 969. sz. szerint az elbontandó ház anyagának megvétele nem ingatlanra vonatkozó ügylet ; közli s ezen egész kérdést a kereskedelmi jog szempontjából részletesen feldolgozza Nagy i. m. II. 32. s köv. 1. ; 1. még Hahn i. m. II. 51. s köv. 1.; Reiner János. Nagy könyvének megbeszélése Ztschft. f. HR. i. ért.; más lenne, ha valaki házat venne, a melyet később lebont, hogy anyagát eladja. — Büntetőjogi szempontból azonban a gyakorlat az, hogy nem az alkatrészi kapcsolat, és a dolgok önálló voltában fennlévő minősége a határozó, hanem az, hogy az ingatlanok alkatrészei attól állaguk sérelme nélkül elválaszthatók-e. s ezzel kapcsolatban a cselekmény akként követtetett-e el, hogy a tettes az ily alkatrészt előbb elválasztotta és azután az ekként ingóvá tett dolgot elvitte, vagy közvetlen az ingatlan alkatrészének megsértésével, vagy megsemmisítésével követte el a cselekményt; előbbi esetben lopás, utóbbi esetben idegen vagyon rongálása állapíttatik meg; 1. ezen kérdésre nézve Illés i. m. II. k. 16. s köv. 1.
