Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
113 séges, hogy a közhasználatban álló dolgoknak bizonyos része tekintetében ezen használat ki van zárva, vagy korlátozva van, s itt a magánjogi hatalom érvényesülhet is ; pld. valamely közhasználatban álló nyilvános múzeum épület az alkalmazottak magánlakásául használtatik ; a közhasználatban álló utczák s terek bizonyos részét bérért magánhasználatra átengedheti a tulajdonos község.1 Ily közhasználatra szolgáló dolgok — res publicae communi usui destinatse, res in publico usu — a közterek, útak, utczák, hidak, középületek, a melyeknek ezen minőségét nem rontja le azon körülmény, hogy azoknak elvileg mindenkire nézve közös és szabad használata, rendészeti vagy más fontos közigazgatási szempontból bizonyos esetekben különös feltételekhez van kötve.2 3. A tulajdonképi u. n. forgalmon kívüli dolgok teljes külön magánjogi hatalom alatt állanak, csak forgalmi képességük van kizárva, vagy korlátozva. Basel 1862. felvéve Verrnischte Scliriften. Leipzig, 1879. 103—154. 1. s ott az irodalom is —• az államnak csak közjogi fenségét ismerték el. Ezzel szemben a helyes s a szövegben kifejtett nézetre nézve 1. még Bierniann. A szomszédjogi oltalom i. m. 116. 1. Nem szabad azonban feledni itt, hogy az államnak, törvényhatóságnak, községnek azon javai mellett, a melyek — a fentiek szerint — közhasználat tárgyát képezik, s a szabály szerinti magánjogi kezelés és megítélés helyett, közigazgatási, rendészeti s általában publicisticai szempontok szerinti megitélés alá esnek, vannak az ily közjogi testületeknek oly javai is, a melyek teljesen az általános magánjogi szabályok alá tartoznak minden tekintetben — Gierke. Der Entwurf i. m. 294. 1. helyteleníti is, hogy a német ptkv. javaslata nem tartalmaz semmi rendelkezést e tekintetben —; ily minden tekintetben az általános magánjogi szabályok alá eső javak az ú. n. állam-, törvényhatósági-, vagy községi vagyon, melyek a tulajdonos köztestület közvetlen magánjogi hatalma alatt állnak, ilyenek pld. a kincstári javak, bányák, sóaknák, községi ingatlanok, vállalatok. 1 Pld. Bpest fő- és székváros az utczai járdáknak 3 métert meg nem haladó részét átengedheti kávéházak és vendéglők előtt meghatározott bérért.. L. 1898. évi 602. kgy. sz. szabályrendeletet s az 1893 : 33. t.-cz. 18. §. 2. A magánjogi hatalomra s ezen minőségre nézve pld. az 1881 :41. t.-cz. 21. §-a» kimondja, hogy — az ezen trvben kiemelt városokban — az építkezéseknél, a szabályozási vonalak megtartása miatt a telek tulajdonosa kénytelen lenne telkéhez csatolni az utczából, vagy térből valamely részt, ez kisajátítás jogczímén a telektulajdonos tulajdonába megy át; s viszont, ha a tér vagy útcza szabályozásához kellene valamit adni, ez a község tulajdonává válik. 2 Ellenkező nézeten Begelsberger i. m. 419. 1., holott a határozó mindig az, hogy bizonyos dolog rendeltetése szerint közhasználatra szolgál-e, vagy csak kivételesen van megengedve, hogy bizonyos ideig, vagy feltételek alatt mindenkinek rendelkezésére álljon ; pld. valamely nyilvános múzeum, mely egyenesen közhasználatra lett alapítva, nem szűnik meg közhasználatban álló dolog lenni az által, ha ezen használat szabályozva van, s ezen kereten belül feltételekhez is van kötve, hiszen ily szabályozások rendészeti, közigazgatási szempontokból a nyilvános útak, s terek használata tekintetében is előfordulhatnak, holott itt soha sem kétséges, hogy ezek közhasználatban állanak. Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. S
