Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

112 természeténél fogva tulaj donképen senki kizárólagos jogi uralmának tárgyát nem képezheti; a foli/ó víznél szorosan véve csak annak használatárólr de nem tulajdonáról lehet szó. Azonban azért mégis megilleti a szabad rendelkezés, a vizek és azoknak lefolyása felett azon telek tulajdonosát. 2. Jogszabály alapján ki vannak zárva a külön jogi hatalom köréből bizonyos dolgok, főleg rendészeti, erkölcsi, egészségügyi s hasonló okokból; ide tartoznak a bűntett, vagy vétség által létrehozott, vagy azoknak elkövetésére szolgált azon eszközök, a melyek valamely jogszabály értelmében megsemmisítendők: pld. a hamis pénz ; valamely szerzői jog bitorlására eszközül szolgált metszetek, dúczok s hasonlók ; tiltott nyomtatványok ; a törvényhozás külön engedélye nélkül akár bel-, akár külföldi nyereménykötvények stb.1 A közhasználatban álló dolgok — mint érintve lett — tényleg valakinek külön magánjogi hatalma alatt állanak, csakhogy azon körben és terjedelemben, a melyre a közhasználat kiterjed, és ennek tartama alatt a magánjogi jogosítvány nyugszik és nem érvényesíthető ; e helyett a közhasználat közigazgatási, rendészeti intézkedéseknek van alávetve, sőt annak korlátozása s megszüntetése is ezen közigazgatási jogkörben történhetik ; pld. valamely útczának, vagy térnek elzárása, felhagyása, áttétele, szabályozása által. Ebből azonban nem következik az, hogy az ily közhasználatban álló dolgok felett az államnak, törvényhatóságnak, községnek s általában a közhasználattal szemben rendelkezésre jogosult hatóságnak csak közjogi természetű fenségjoga lenne ; mert az ily dolgok felett, a közhasználat megszűntével feléled és teljesen érvényesíthető a magánjogi hatalom, pld. a közjogi testületet illető tulajdonjog,2 sőt a közhasználat tartama alatt is lehetkönyvek i. m. I. füz. 24. 1. ; ennek felelnek meg a ptkv. tervezet 643—649. §§L. ehhez még az Indokolást i. m. 349. 1. 1 1878: 5. t.-cz. 61. s 62. §§.; 1879 : 40. t.-cz. 25. §.; 1884 :16. t.-cz. 21. §.; 1895:37. t.-cz. 51. §. stb. — Az 1889:9. t.-cz. értelmében, a törvényhozás külön engedélye nélkül bírt, tehát tiltott akár bel-, akár külföldi nyereménykötvény, sorsjegy, vagy Ígérvény elkoboztatik, tehát az országon belül ezek senkinek magánjogi hatalma alatt nem állhatnak. — Ide számítják helyesen azemberi hullát is ; így Regelsberger i. m. 413. s köv. 1.; mások szerint ez az örökös tulajdonát képezi; így Bekker. Pandekten I. 77. §.; Dernburg i. m. I. 69. §.; Herczegh i. m. I. 202. 1. 4) jegyz. — A tudományos czélokra szükséges preparátumok, s csontvázak megengedett forgalma ezen czélok által indokolt kivételt képeznek a nélkül, hogy az emberi test és hulla feletti tulajdonjogot feltételeznék, mint általános elvi alapot. L. e kérdésre Gareis. Das Recht am menschlichen Körper. Königsberg. 1900. 2 Ezen kérdés főleg az 1850-es évek végén és az 1860-as években volt actualis, a midőn Basel város megszüntetett erődítési művei feletti vitás kérdéseket kellett eldönteni. Rüttimann 1859-ben adott véleményében és Keller véleményére tett észrevételeiben «Einige Bemerkungen über das Gutachten, betreffend die Rechte, welche dem Canton Basel-Land an den die Stadt Basel umgebenden Festungswerken zustehen. Liestal, 1859; Dernburg az Ihering véleményére írt ellenvéleményében, mely Halléban 1862-ben jelent meg, az állam tulajdonjogát vitatták; míg Keller, s főleg Ihering — Der Streit zwischen Basel-Land und Basel-Stadt über die Festungswerke der Stadt