Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

111 c) a folyó víz úgy a maga teljében, mint a folyó vízhullám (aqua profluens), a maga gyors cs folytonos változásánál fogva nem lehet tárgya külön jogi uralomnak ; mert az elfolyó, mozgó víz épen olyan, mint a mozgó levegő; a folyónak, pataknak vize, mely a malom kerekét hajtja, valójában minden pillanatban más ; a víz, mely most hajtja, nem ugyanaz, mint a mely egy másodpercz előtt mozgatta a kereket. Épen azért külön jogi hatalom tárgyává a víz csak akkor lehet, a mikor — akár természettől fogva, akár mesterségesen — szilárd határok közé van fogva, a mikor meg van rögzítve, szóval a mikor nem elfolyó víz; ekként kizárólagos s magántulajdon tárgya lehet a kútba, tóba, víztartóba zárt, eső vagy hó alakjában lehullott és a föld természetes vagy mesterséges mélyedéseiben vagy tartályokban felfogott víz, a föld gyomrából felbugyogó vagy talajvízből fakadó forrás vize ; sőt a folyó víz is, a mely nem hagyja el a tulajdonos birtokát, hanem pld. fürdőben, tóban, vagy valamely külön tulajdont képező vízműben — vízvezeték, csatorna, árok, cső s hasonlóban — végződik. A folyó vízre is azonban gyakorlati szempontból szem előtt tartandó az, hogy ennél nem csak a folyton változó víztömeggel állunk szemben, hanem a telki határok között fekvő folyóval, a mederrel, a forrással, s ezzel kapcsolatban azután külön jogi hatalom is állhat fenn az ily folyók felett; így nálunk a valakinek birtokán forrásból, talajvízből, vagy csapadékból származó víz és annak folyása felett megállapított szabad rendelkezési jog a birtok urának külön jogi hatalmát képezi addig, a míg a víz birtokának határát el nem hagyja; ezen szabad rendelkezési jog mást csak magánjogi jogczímeken illethet meg, azonban a jogosítottnak külön jogosítványa más irányban csak korlátozva lehet, s azzal szemben használati, szolgalmi jogok lehetnek megállapítva külön jogczímeken ; e mellett a hatósági rendelkezés alá eső vizeknél is van helye külön jogi hatalomnak, habár ezeknél a közhasználat bir határozó jelentőséggel.1 A folyó víz ellenben (folyók és patakok) a maga része, a mely valamely állam tengeri-uralma területén kívül esik, bárki használhatja hajózásra, halászatra stb.; azonban ez tényleg nem vonatkozik a tenger minden részére; pld. szolgálhat valamely állam kikötője, a melyre nézve külön jogeszközök állanak fenn ; 1. ide vonatkozólag a külön nemzetközi megállapodásokat pld. 1893: 27. t.-cz. VIII. czikk. stb. 1 L. Dárdai Sándor. A talajvíz jogi természetéről. Jogt. Közi. 1889. évi 96. 1. ; Lindner Gusztáv. Az új vízjogi törvényjavaslat. Jogt. Közi. 1884. évi 23. s köv. sz. Az 1885 : 23. t.-cz. általában kerüli a vizén való tulajdon kifejezését, s csak vízhasználatról, s a víz s annak lefolyása feletti szabad rendelkezésről szól; azonban tényleg több magánjogi külön jogosítványra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz; 1. e részben főleg az 1—10. §§., amelyekben tulajdonjog, szolgalom, kizárólagos használatra vonatkozó szabályokkal találkozunk, a melyek részint közvetlenül a vízre s víz folyására —, részben közvetlenül annak telki határaira s medrére vonatkoznak s ezzel a vízhasználat tekintetében állapítanak meg külön magánjogi hatalmat s jogosítványokat ; a hatósági rendelkezés alatt álló vizeknél is van helye külön magánjogi jogosítványoknak. A ptkv. codificáló bizottságának megállapodása szerint a vízjognak magánjogi alapelvei a ptkv.-ben felveendők; 1. Jegyző-