Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
106 IV. FEJEZET. A DOLOG, MINT JOGTÁRGY. Első szakasz. Általános meg határozások. 1. A dolgok fogalma. Dolog az ész nélküli, nem szabad természetnek minden határolt darabja és az emberi uralom alá hajtható erői.1 Ezen meghatározás azonban a dolgot nem mint jogtárgyat tartja szem előtt, hanem a dolognak csak természettani fogalmát irja körül. Ezzel szemben jogi szempontból magát a természettani értelemben vett dolgok körét két irányban kell szorosabban körülhatárolni; első irányban arra kell súlyt fektetni, hogy a reális, ész nélküli természetnek csak azon darabjai és erői képeznek jogi szempontból dolgot — s így jogtárgyat —, a melyeket a forgalmi felfogás •— a positiv jogok és a culturfejlődés állásához képest — az emheri gazdálkodás önálló, értékkel biró tárgyának elismer;- a második irányban pedig azt kell kiemelni, hogy ma már a 1 Eegelsberger i. rn. 365 l. 1. jegyz. azon nézeten van, hogy a gáz a természettan tanítása szerint légnemű test, tehát dolog, ellenben a villamos áram nem, mivel ez csak erő, mely mozgást idéz elő. Ezzel szemben L. Kuhlenbeck. Von den Pandekten zum Bürgerlichen Gesetzbuch. Berlin 1898. 266. 1. 1) jegyz. reá mutat arra, hogy a természettudomány mai felfogása szerint minden testi jelenség puszta erőkre vezethető vissza, s így nincs lényegbeli különbség a meleg, villamosság, fény s másfelől a mérlegelhető anyagok között; 1. még 107. 1. 1. jegyz. 2 A dolog — mint jogtárgy — fogalmának meghatározása tekintetében a fejlődés a közönséges életben szokásos szólásmódból indult ki, mely dolognak mond minden létezőt, a mi az embertől különbözik, s így szól azután pld. a hűségről, nagylelkűségről stb. mint szép dologról. Hogy azonban a dologról, mint jogtárgyról lehessen szólani, szűkebb körre kellett szorítani a fogalom meghatározást, s ez vezette pld. az osztr. ptkvet arra, hogy 2#5. §-ában a dolog fogalmát úgy határozza meg, hogy mindaz, a mi a személyektől különbözik és az emberek használatára szolgál, a mely szakasz értelmében szorosan véve a nap, hold, csillagok is jogi értelemben vett dolgok lennének, mert az emberek használatára szolgálnak. Azonban az újabb tudomány ezen téves meghatározást és felfogást elvetette és azon helyes alapgondolatból indul ki, hogy a dolognak — mint jogtárgynak — fogalma nem absolut, hanem mindig a positiv jogtól s a culturfejlődéstől, illetőleg az ennek megfelelő forgalmi felfogástól függ; így Eegelsberger i. m. 366. 1., a ki szerint a dolog az ész nélküli természet darabja, melyet a jog az emberi gazdálkodás önálló tárgyának elismer; Gierke i. m. 270. s köv. 1. szintén így; Kuhlenbeck i. m. 265. 1. szerint testi, anyagi dolog jogi szempontból minden anyagi jelenség, mely a gazdasági — jogi forgalomban használati és csereértékkel bir s ekként a forgalmi felfogás szerint önálló tárgyként szerepelhet.
