Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
107 testi minőség, a kézzel foghatóság sem képezi a dolognak — mint jogtárgynak — lényeges vonását és ismertető jelét, mert e részben is az határoz, hogy a forgalmi felfogás, az emberi uralomnak bármely módon alávethető természeti erők közül, melyeket ismer el az emberi gazdálkodás önálló s értékkel biró tárgyának; ezért tehát a villamos áram épen úgy képez jogtárgyul szolgáló dolgot, mint pld. a világító gáz.1 Régibb hazai Íróink közül Georch i. m. II. k. 1. a vagyon összfogalnia alá foglal mindent, a mivel bírunk s a mire követelési jogunk van, a dolognak külön meghatározását nem adja, csak példaképen említi a készpénzt, szántóföldet, rétet, erdőt, marhát; Kelemen i. m. II. k. 2. 1. az osztr. ptk. meghatározását teszi magáévá (hivatkozik is Martinire s Heinecciusra) ; Frank i. m. 177. 1. szorosabb értelemben csak a testi dolgokat — test — érti dolog — szerinte jószág — alatt, melyet az emberek haszna, értéke miatt birni kivannak; Szlemenics i. m. II. r. 1. 1. az emberi uralom alá eshető realitást — valót — ért. Dósa i. m. II. k. 173. 1. szintén az osztr. ptkv. meghatározását adja. Suhayda az osztr. ptkv. fogalom meghatározását szó szerint átvette i. m. 73. 1. Knorr szerint i. m. 72. 1. jogi értelemben dolgok a tulajdonképeni tárgyak, és minden, a mi jognak tárgya lehet; azonban nem mondja meg, hogy melyek a tulajdonképi és nem tulajdonképi tárgyak s melyek lehetnek tárgyai a jognak. Wenzel — i. m. I. 237. ]. — szerint dolog mindaz, mi vagyonunk tárgya lehet; különösen pedig mi a személyül vett emberektől különbözik, és ezek által birtokoltatván, ezek használatára szolgál; itt is a jogi értelemben vett dolog fogalma alá van vonva mindaz, a mi egyáltalában vagyonunk tárgya lehet, tehát pld. a szerzői jog, mely soha sem dolog. Sághy. A kötelmi jog általános elmélete. Epést 1877. 40. 1. és 14) jegyz. szintén útal arra, hogy a culturfejlődés és a természettudományok haladása mellett a régi fogalom — mint nem absolut — nem tartható fenn, s ezért a modern jog szempontjából dolog alatt a külvilágnak vagyoni értékét képviselő, s az emberi uralom alá hajtható tárgyait érti. A régibb irodalommal szemben azon gondolatot kell szem előtt tartanunk, hogy habár tudományosan értékesíthető meghatározást nem találunk ezen íróknál, azért azonban felvilágosítást nyújtanak arra nézve, hogy az ő korszakuk positiv joga mit tekintett jogi értelemben dolognak. A magyar ptkvet codificáló bizottságban Imling dologjogi tervezetében a dolog szó fogalmi terjedelmét figyelmen kívül kívánja hagyni s annak megállapítását a tudomány és gyakorlat számára engedi át; mert szerinte keletkeznek oly erők, pld. a villamosság, a melyek nem «testi tárgyak», de ugyanazon jogszabályok alkalmazását igénylik, melyek a testi tárgyakra állíttatnak fel. (Érinthető itt, hogy pld. Gierke. Der Entwurf i. m. 44. s 46. 1.; E. J. Bekker. System und Sprache des Entwurfes eines Bürgerlichen Gesetzbuches. Berlin u. Leipzig 1888. 32. s köv. 1. helytelenítik a tárgy szónak összefoglaló terminusként való használatát. Az meg teljes határozatlanságra vezet, hogy Imling dolgok alatt kiválóan csak a testi dolgokat érti s másfelől mégis a szerinte nem testi tárgyak is ugyanazon szabályok alkalmazását kívánják, mint a testi tárgyak.) L. Jegyzőkönyvek i. m. II. füz. 61. 1.; Indokolás a tervezethez i. m. 30. 1. A német ptkv. 90. §-a dolgok alatt csak testi tárgyakat ért. — 1 Kuhlenbeck i. m. 265. 1. különösen útal arra, hogy nem csak az anyagi, testi, a mit kézzel lehet fogni, hanem mindaz, a mi bármely érzék által mint hatékony fogható fel, a római jogi tangi possunt is csak így érthető; s a mint a gázt gasometerrel, úgy a villamos áramot dynamometerrel lehet mérni; az előbbi csöveken, a villamos áram sodronyokon át vezethető és osztható szét; ugyanígy az általa idézett Dernburg. Pandekten 5. kiad. I. 67. §.; ellenkezőleg'— láttuk — Begelsberger s a német birodalmi törvényszék lopási esetben. Nálunk Imling i. h. nem tekinti testi tárgynak,
