Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
104 A megszűnés azon eseteiben, a melyekben a jogi személyként elismert szervezet azért szűnik meg, mivel a testület tagjai, vagy az intézet külső szervezete és eszközei, s az alapítvány vagyona teljesen elfogynak és megszűnnek-, csak akkor tekinthető a jogi személy is véglegesen megszűntnek, ha még annak lehetősége is ki van zárva, hogy a kiesett és megszűnt tagok, eszközök, vagy vagyon a szervezet szabályai értelmében megújíthatók ; pl. ha az alapítványi vagyon oly értékpapírokban van lefektetve, a melyek bizonyos időpontban elértéktelenülnek, a nélkül azonban, hogy teljesen megsemmisülnének pl. úgy, hogy töröltetnek, akkor fenmaradhat az alapítvány, ha utóbb azon értékpapírok ismét emelkednek értékükben; ugyanúgy van ez a testületeknél is, a melyeknek jogalany minősége úgyis független a tagok változásától, ha tehát a tagok elfogyása mellett lehetséges az, hogy a szervezeti szabályoknak megfelelőleg ismét helyre álljon a tagok száma, akkor fenmarad a jogi személy is. A vagyoni alapon álló jogi személy léte nem szűnik meg a csődnyitás folytán — mint ezt igen sokan tanítják —, hanem csak akkor szűnik meg az ily jogi személy is, ha a csődeljárás következtében, a vagyon felosztása által azok léte tényleg megsemmisíttetik.1 A mi a megszűnés módját illeti, ezt a physikai megszűnés esetein kívül, jogszabály, vagy az alap-, illetőleg szervezeti szabályok állapítják meg; ha azonban sem jogszabály-, sem alap-, illetőleg szervezeti szabályok kedelmi-, ipari, vagy más gazdasági vállalatot folytat. Az alapítványra nézve a 81. s 82. §§. egyeznek a német ptkv.-vel. — Jelenleg nálunk a tételes jog szempontjából példaképen a kereskedelmi társaságok megszűnésére nézve 1. 1875 : 37. t.-ez. 98—102., 144., 201. s 247. §§. s Nagy i. m. 96. s köv. §§. 1 L. pld. Regelsberger i. m. 335. 1. útalva a kereskedelmi-, szövetkezeti-, segélypénztári tervre s az ipartrv. novellájára ; így a német ptkvnek az előző jegyzetben idézett 42. §-a s a magyar ptkv. terv. 45. §-a is. Nálunk ugyanígy vannak szövegezve az 1875:37. t.-cz. 201. s 247. §§.; 1. ezekre nézve Nagy i. m. 96. §. Azonban a valóságban a csődnyitásnak sem szükségképi következménye a jogi személy megszűnése. Mert a jogi személyek a csődeljárás folyamán — a szövetkezeteket kivéve — még kényszeregyezsé^et is köthetnek, a mi egyenesen arra mutat, hogy létüket tovább is akarják folytatni — 1881 : 17. t.-cz. 199., 202., 227., 228. §§. — azonban e nélkül is a csőd megszűnésének egyéb esetében is lehet, hogy a jogi személy képes és akarja folytatni jogi létét. Azért nem a csődnyitás folytán oszlik fel a részvénytársaság és szövetkezet, mint ezt az 1875 : 37. t.-cz. 201. s 247. §5. szavai mondják, miután ezen társaságok a felszámolás egész tartama alatt léteznek, hanem feloszlanak az ily társulatok, ha a csődeljárás következtében a vagyon felosztása által a társaságok léte megsemmisíttetik. így most Zsöo-öd is Fejezetek i. m. 129. 1. a német ptkv. 42. §-ával szemben kiemelve, hogy az ily csődnek tehát nincs közadósa (szorosan véve ugyan a német ptkv. ezen 42. §-a nem mondja azt, mint pld. a 41. §., vagy a mi ker. törvényünk 201. §-a, hogy a társaság feloszlik, hanem csak azt, hogy jogképességét elveszti, tehát létezik, mint ezt különben a 49. §. a felszámolás esetére kifejezetten is kimondja, de maga jogokat nem szerezhet; csak az okozhat nehézséget — a mire Zsögöd útal —• hogy a nem jogképes jogi személy részére bizonyos szolgáltatásokat s juttatásokat sem a tömeggondnok, sem más közeg el nem fogadhat.
