Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

98 Ezek után még érinthető, hogy igen sok intézet és alapítvány közvetlenül az államtól indul ki; még pedig vagy közvetlenül törvényhozási, vagy kormányzati tényen alapul létesülése.1 5. A jogi személyek jogviszonya. A) A jogi személy mint jogalany. A jogi személyek épen úgy lehetnek jogok és kötelezettségek alanyai, mint a természetes személyek. Azonban — mint már érintve lett —> ki vannak zárva oly jogok és kötelezettségekből, a melyek az emberi természet physikai létét föltételezik; ezenkívül is maga a jogi személyeket életbe hivó socíális élet és positiv jog is tesz különbségeket a természeti és jogi személyek jogképessége között. Ezen irányban mindig első sorban szoktak állani a szerzésképességmég sem a jóváhagyás kelléke az, a mely itt — habár csak rejtve — érvényesülne ; a mit legjobban illusztrál azon pld. figyelembe vétele, a melyben valaki alapítványának végrehajtására valamely hatóságot jelöl ki azon hozzátétellel, hogy annak vonakodása esetén a másik szintén kijelölt hatóság kezelje s foganatosítsa az alapítványt; ha már most az első hatóság vonakodik elfogadni az alapítványt, a másik pedig elfogadja, akkor nyilvánvaló, hogy itt nem a jóváhagyás megtagadása és megadása érvényesül, hanem valamely testület, vagy intézetnek elfogadási nyilatkozata, illetőleg megtagadása az alapító akarat végrehajtásának; ellenben nincs arról szó, hogy a hatóság ezen minőségében jelentené ki, hogy az alapítási actus érvényes, vagy érvénytelen. Ezt kizárja a jelzett példában említett lehetőség, valamint azon tény, hogy viszont akárhány alapítvány létesül oly formában, hogy a kezelés magánszemélyekre bizatik, s itt is lehetséges hogy az ekként felkórt személyek vonakodnak elfogadni az alapítvány végrehajtására szóló megbízást; s a visszautasítás jogi természete mindkét esetben ugyanaz. — Zsögöd ezen helyen azon nézetét is kifejezi, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter jogosítva, sőt esetleg köteles is lehet arra, hogy a jövőben elismerendő vallásfelekezetek részére teendő alapítványokra vonatkozó alapító levelet megerősítés végett bemutattat magának; ezzel szemben az 1895 : 43. t.-cz. 20. §-ából épen ellenkezőleg az következik, hogy az alapítványok minden hatósági jóváhagyástól s megerősítéstől független létesítésének szabálya itt nem lett módosítva, hanem csak az ily vallásfelekezeteknél tényleg már létező, tehát perfect létű alapítványok feletti főfelügyelet lett szabályozva — a melyek alapján az illető felekezet által már elfogadott alapítványra vonatkozó alapítólevélnek tudomásvétel végetti felterjesztése elrendelhető. — Más kérdés az, hogy a trv. 9. §-ában irt korlátok körén túl eső alapítványi czélra adott ingatlan vagyont elfogadhat-e az ily vallásfelekezet a törvényhatóság első tisztviselőjének, s esetleg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek felülvizsgálata nélkül ? de itt sem az alapítvány elfogadása lenne hatósági felülvizsgálat alá helyezendő, hanem az ingatlan szerzése, mert ugyanazon alapítvány ingó értékekben minden felülvizsgálat s jóváhagyás nélkül elfogadható. A hazai alapítványok egyes példáit 1. 1741 : 43; 1751 : 21; 1802 : 4; 1827 : 19 ; 1840 : 41. s 55. t.cz. 1 Sőt létezik oly eset is, midőn a kormányhatóság hivatalból testületté alakíthatja az érdekelt személyeket; így az 1885 : 23. t.-cz. 82. §. esetében közérdek, vagy egyöntetű árvédelem s ezzel kapcsolatos vízlevezetés szempontjából az árterületek érdekeltségét.