Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
94 lehetséges, hogy a testület keletkezéséhez kifejezett állami engedély kell, azonban az ekként létesült testület jogi személyiségét nem kell külön elismerni.1 Jogrendszerünkben e részben elvi szabályt képez az, hogy a jogi személyiség elismerése általános — törvényen, vagy szokásjogon alapuló — jogszabályon nyugszik, és nem függ különös engedélyezéstől, vagy adományozástól ; 2 míg a jogi személyiséggel felruházott testületek s intézetek létesülése többféle föltételektől függhet; másfelől ezzel szemben jogunk oly szabályokat is tartalmaz, a melyek a szabályszerűen létesült, sőt esetleg kifejezetten engedélyezett testületeknek jogalanyiságát némely irányban korlátozzák, és annak körét szorosan körülírják.3 A jogi személyiséggel felruházott testületek s intézetek keletkezése tekintetében három rendszer létezik, a melyek mindenike érvényesül jogunkban; 1. bizonyos megengedett czélra irányuló testületek teljesen szabadon alakulhatnak meg, s a szabályszerű megalakulás után egyszersmind általános jogszabály erejénél fogva jogi személyt is képeznek ; 1 Sohm. Über den Entw. eines bürg. Gbucb.es für d. Deutsche Reicb. Berlin 1895. 14. s köv. 1. 2 Pld. az 1895 : 43. t.-cz. 9. §. a szervezeti szabályok jóváhagyása után megalakult vallásfelekezet, mint törvényesen elismert nyilvános testületet felruházza — bár korlátozva — a jogi személyiséggel; szokásjogon alapul a magántestületek, s szervezett közbirtokosságok jogi személy minősége. Azonban ezen jogi személyi minőség nem függ különös s minden esetben megadandó állami engedélytől, a mire különben azért sem lehet szükség, mert egyfelől a sociális élet teremti meg ezen szervezeteket, a melyekre szüksége van, mint jogképes jogalanyokra, s a melyeknél tehát épen ezen jogképes személyi minőséget minden egyes esetben — bizonytalan — engedélytől függővé tenni nem szabad; másfelől pedig a forgalmi, erkölcsi s magánérdekek megóvásának követelményei kellő figyelembe vételben részesülnek azon szabályokban, a melyek a testületek s intézetek jogérvényes keletkezése tekintetében vannak felállítva; csak ezen körbe esik annak megbirálása is, hogy valamely létesíteni szándékolt testület vagy intézet az államczélokkal ellenkezik-e, s azért a netáni politikai megfontolások ezen ponton érvényesülhetnek ; azonban ha valamely testület törvényesen létrejött, czélja, működése nem ütközik ezen megfontolások egyikébe sem, akkor magát a jogi személyi minőséget még külön engedélytől függővé tenni fölösleges is, annál is inkább, mivel bizonyos czélra irányuló testületek s intézeteknél az általános jogszabályban felállíthatók a cselekvőképességnek korlátjai is. — A III. magyar jogászgyülés szintén azt mondotta ki, hogy a jogi személyek létrejöttének és megszűnésének föltételei a törvényben általános szabályok által határozandók meg, ezen czélból az államhatalomnak esetről-esetre való közreműködése és különös állami engedély nem szükséges. L. III. magy. jogászgyülés évkönyve 43. s 349. 1. — A régibb irodalomban Frank i. m. 138. 1. azt állítja, hogy a testületek csak a király, vagy törvény engedélye mellett jöhetnek létre, a mi azonban nem azt jelenti, hogy azoknak jogi személyként való elismerése is minden egyes esetben külön megkívántatnék. 3 Pld. az id. 1895 : 43. t.-cz. 9. §. a jóváhagyás után megalakult a testületet képező elismert vallásfelekezetnek az ingatlanok szerzésére vonatkozó képességét korlátozza; így volt ez a bevett egyházak ú. n. holtkézi tilalmaival is.
