Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
95 2. a testületek és intézetek egyes nemeire nézve — jogszabály által — meg vannak állapítva azon föltételek, amelyek megtartása a testület, ^agy intézet érvényes létesüléséhez szükségesek ; ezen rendszer körében hatósági felülvizsgálat van megállapítva annak ellenőrzése czéljából, bogy a jogszabály által előírt föltételek meg lettek-e tartva, s ezen alapon, a szabályszerűen keletkezett testület, vagy intézet rendszerint valamely ezen czélra berendezett nyilvános jegyzékbe vezettetik be ; s végül 3. több testület és intézet csak állami jóváhagyás alapján keletkezhetik; a mely jóváhagyás vagy egyenesen a törvényhozás, vagy a kormány által adandó.1 Közelebbről tekintve a jogi személyiséggel felruházott testületek s intézetek egyes nemeit és az alapítványok keletkezését, ezekre nézve a következő szabályok állanak fenn : Teljesen szabadon keletkezhetnek a szervezett közbirtokosságok és a magán-tudományos, ideális, művészeti stb. czélú egyletek, a melyekre nézve a testület keletkezésének alapja a szabad egyesülési jog; az utóbbi testületek azon kötelezettsége, hogy alapszabályaikat, a testület czéljához képest hatáskörrel biró miniszternél bemutassák, nem érinti a szabad testületi alakulásnak jogát, mivel az alapszabályok csak annak constatálása végett mutattatnak be, hogy az alapszabályokban nem foglaltatik semmi törvényellenes, illetőleg veszélyes; azonban a testület keletkezése minden •engedélyezéstől s jóváhagyástól független.2 A törvényesen bevett keresztény egyházak testületei — saját jog1 L. különösen Gierke i. m. 488. s köv. 1.; Regelsberger i. m. 307. s köv. 1.; Cosack i. m. 30. §.; Staudinger. Das Vereinsrecht nach d. bürg. Gesetzbuche. Erlangen 1897. 24. s köv. 1. (ezen rendszereket System der freien Körperschaftsbildung; der Normativbestimmungen s vele kapcsolatban Registrirungssystem és Koncessionssystemnek nevezik) ; nálunk 1. Nagy i. m. 75. §. — A német ptk. jogterületén maga a jogképesség megszerzése függ ezen rendszerek követelményeitől; így a nem gazdasági, sem vallási, vagy politikai czélra nem irányuló egyletek az ú. n. normatív rendszer értelmében s az egyleti jegyzékbe való bevezetése által nyerik meg jogképességüket — 21., 55—66. s 79. §§.; — a gazdasági czélokra létesült egyletek állami engedélytől nyerik jogképességüket — 22. s 23. §§.; — a politikai, socialpolitikai és vallási czélú testületek jogképessége ugyan szintén a normativrendszer értelmében az egyleti jegyzékbe való bevezetéstől nyeri, azonban ezeknél a hatósági felszólamlás megakadályozhatja ezen bevezetést — 61. s köv. §§. — úgy hogy itt a jogképesség szintén függ a hatóság helyeslésétől — a nélkül, hogy ez egyenesen engedélyezés lenne —, ezt Cosack i. m. 98. 1. verkapptes Koncessionssystemnek nevezi; ezenkívül léteznek itt még speciális alakulatok is; így pld. a bányatársulatok szabadon alakulhatnak stb. — Az alapítványok az alapítási ügyletre megszabott formán kívül, hatósági jóváhagyástól nyerik jogképességüket — 80. s köv. §§. — A magyar ptkv. tervezet a gazdasági czélú egyesületre nézve fennálló szabályokat érintetlen hagyva — 85. §. —, egyez 21. s 22. —, továbbá 66. s 67. §§-aiban a német ptkvvel; a politikai, vallási stb. czélú egyletek nem említettnek külön. 2 A magánegyletek ügyét főleg az 1873 ápr. 29. 1394. eln. sz. és az 1875 máj. 2. 1508. sz. belügymin. rendeletek szabályozzák részletesebben.. Xi. különben az egész kérdésre nézve Reiner János. Szabályrendelet s egylet1 alapszabály i. ért.
