Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
93 ügygondnokot rendel, ki azután a hagyaték nevében lép föl; mert ezen activ képviselet csak az örökös kérelmére, s a vagyonnak időközi összetartása végett foglal helyet, s a jogok és kötelezettségek itt az örökösök részére keletkeznek, nem pedig más jogalany részére ; s e mellett az ismeretlen jogalany részére és érdekében rendelt képviselet nem teszi azt, vagy a vagyontömeget jogi személylyé.1 Ennek szem előtt tartása alapján dönthető el azon kérdés is, hogy a csődtömeg jogi személyiséggel van-e felruházva? Ezen vagyon ugyanis a hitelezők kielégítésére szolgál, a kezelési és rendelkezési jogot a tömeggondnok gyakorolja; a valóságban itt a hitelezőket közösen illeti a csődvagyon felett a zálogjog, mely részükre megnyilik a csődnyitással, s melyet megszereznek a felszámolással, s a mely nemcsak a vagyon elidegenítésére, hanem használatára és kezelésére is jogot ad a hitelezőknek, a kiknek ezen közössége azonban nem képez egységes jogalanyt, nem képez jogi személyt.2 4. A jogi személyek keletkezése. A jogi személy valóságos, reális léttel biró jogalany lévén, mely valamely reálisan létező szervezetre, berendezésre támaszkodik, igen természetes, hogy mindenekelőtt léteznie kell valamely testületnek, vagy intézetnek, illetőleg alapítványnak, a melyet az objectiv jog jogok és kötelezettségek alanyául elismer, tehát jogi személyiséggel felruház. Ezért mindig elkülönítve kell figyelembe venni a testületek s intézetek keletkezésének s létesülésének kérdését és azon kérdést, hogy a szabály szerint megalakult, illetőleg létesült testület, vagy intézet jogi személyt képez-e ? S ez annál is inkább szükséges, mert lehetséges, hogy pld. bizonyos czélra létesült testületek az egyesületi szabadság elve alapján szabadon alakulhatnak, de azután nincs elismerve magánjogi jogalanyiságuk; vagy 1 1894 : 16. t.-cz. 90. §. Mert a képviselet mikéntje nem határoz arra nézve, hogy fenforog-e a jogi személy minősége, hanem az, hogy kinek részére támadnak a jogok és kötelezettségek ? s ha itt esetleg talán vitás is lenne, hogy ki és mit örököl, azért az ügygondnok mégis csak az örökösök részére érvényesíti a követelést, épen úgy mintha valamely ismeretlen tartózkodású örökös, vagy más jogosult képviseletében járna el. 2 Wenzel i. m. I. 237. 1. s Herczegh i. m. 166. 1. a régi csődtörvényre való tekintettel a csődtömeget jogi személynek tekinti. — A szöveg értelmében ez ellen Kohler. Lehrbuch d. Konkursrechtes. Stuttgart 1891. — Az 1881 : 17. t.-cz. 2., 3., 59. és 157. §§. s további rendelkezéseiben a csődtömeg kezelésére s a hitelezők kielégítésére nézve foglalt szabályok természetes következményei annak, hogy itt a vagyon feletti rendelkezés a közadóstól elvonatik s a hitelezők részére azok részére és azok által eszközöltetik, a nélkül, hogy itt más történnék, mint az, hogy a közadós tulajdonát képező és egyébként jogkörébe tartozó vagyon kezelése és annak a hitelezők kielégítésére fordítása speciális szabályok szerint rendeztetik; a mi különben a csődön kívüli végrehajtási zárlatok esetén is előfordul.
