Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
91 ban azért mindig csak egységes jogalany, mert maga az állam az, a mely ezen vagyonjogi viszonyokban esetleg különböző nevek alatt is szerepel; pld. mint katonai, posta stb. kincstár, mert ez csak azon kormányzati ágat jelenti, mely mint az állam azon speciális ügyeinek vitelére berendezett szerv jelentkezik. Az állam vagyonjogi jogviszonyai közül példaképen említhetők kereskedelmi ügyletei, és vállalatai, milyenek az állami vasutak, a kir. postar a kincstári gyárak, nyomdák, bányák, kohó, terményárudák, az állam egyedárúsági vállalatai, a kir. zálogházak stb., ezek mellett fontos még a kincstár azon törvényes örökjoga, a mely kiterjed minden vagyonra, a melyre nézve sem végrendeleti, sem szerződési, sem törvényes örökös nincs.1 Fontos itt annak felemlítése, hogy az állam felelős azon közhatósági tényeiért, a melyek megsértik és beleütköznek az általa, magánjogi és általában a vagyonjogi viszonyokban meglevő jogi személy minőségében vállalt kötelezettségeibe, még pedig akár közvetlenül, akár valamely hatóságától indultak ki azon tények.2 A testületek, intézetek s ezek körében az alapítványok, valamint az államkincstáron kívül nincs a jogi személynek több faja. Nem bírnak jogi személyiséggel sem a hagyaték, mint ú. n. nyugvó örökség — haereditas jacens — sem pedig a csődtömeg. A hagyaték azért nem tekinthető egyáltalában jogi személynek, mivel hajtás mellőzésével — így az 1881 : 17. t.-cz. 48., 56., 58, s 60. §§. is ; — ezt kiemeli 0. Meyer. Yerwaltungsrecht í. m. 111. 1. is. — 1 C. 1891. márcz. 10. 103/890; 1887. ápr. 5. 1140 886. Márkus I. 591. 1. — Az állam kereskedelmi ügyleteire nézve 1. 1875 : 37. t.-ez. 4. §. A vállalatok jogalanyát a magyar állam, illetőleg államkincstár képezi. Ezen vállalatok czégei épen úgy vezetendők a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékébe, mint bármely más személyé ; ezégtulajdonosnak a magyar állam jegyzendő be. Földm.- ipar- és keresk. min. 1875 decz. 1. 26922. sz. rendelete, a hol fel vannak sorolva az egyes bejegyzésre köteles vállalatok. — Ideig. törv. szab. 18. — Eredetileg nálunk a szent korona képezte minden birtoknak és kiváltságos jognak gyökerét; 1. erre nézve Hajnik. Európai jogtörténet i. m. 232. s köv. L U. a. Magyar alkotmány stb. i. m. 302. s köv. 1.; ma azonban az adományrendszer megszűntével ezen tétel is elvesztette eredeti tartalmát és jelentőségét. — Régibb jogunk szerint a fiskus magánjogi köréhez tartoztak : 1. A koronái fiskális és kamarai jószágok s a kir. pártfogás alatt álló alapítványokra nézve minden jogügyeknek teljhatalmú kezelése és igazgatása. 2. A korona részére minden háramlási esetek. 3. A tulajdonos halála által magvaszakadt családi vagyona s általában minden úratlan vagyon, mely a hazában találtatik stb. L. bővebben Wenzel i. m., I. 244. s köv. 1.; Dósa i. m. II. 160. s köv. 1. Ujabb szervezet szerint a kir fiskus teendőit a kincstári jogügyek igazgatósága s illetve az azok alatt álló kir. ügyészségek teljesítik. 2 így Gierke i. m. 476. 1.; Jellinek G. i. m. 63. 1. — L. C. 1888 máj. 4. 40. sz. t. ü. h. kir. privilégiumon alapuló révvám jogért kártalanítást köteles adni az állam, ha a kir. privilégium által biztosított jogkör sérelmével egy mérföldön belül állandó hidat építtet, s ez által a révvámjog értéktelenné válik.
