Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 75 — gésbő] származik, ') p. o. A alperes ellene B felperes által indított perben azt adván elő, hogy felperes a követelt tartozást elengedte, ezt következőleg igyekszik beigazolni: a) beigazolja tanúkkal, hogy B egy vendéglőben többek jelen­létében kijelentette, hogy ha a hitelsorsjegy főnyereményét meg­nyeri, minden adósának elengedi tartozását; b) beigazolja okirattal, hogy azon sorshúzáson, melyre a fön­nebbi nyilatkozat vonatkozott B a főnyereményt megnyerte; c) bebizonyítja, hogy ezen indokból D és E, adósainak tarto­zásukat valóban el is engedte. 2) Ily esetben csakis a concret eset körülményeiből merített birói meggyőződés lehet határozó. Ez utóbbi bizonyíték összetett, vagy a körülmények összetalálkozásából származott bizonyítéknak (Judicien-Beweis, zusammengesetzter Beweis) is neveztetik. A múlt századokban, midőn a törvényes szabályok teljes merevségükben alkalmaztattak, s a törvényhozások czélja arra volt irányozva, hogy minden lehető esetre szabály éllíttatván fel, a birói meggyőződésnek semmi se tartassék fenn, a közvetett bizonyításra nézve a törvényes vélelmek egész sorát állították fel, és a birói belátást ezek által kivánták korlátolni olyképen, hogy csakis azon tények szolgálhatnak a közvetett vagyis mesterséges bizonyíték alapjául, melyek a törvényes vélelem folytán valóknak tartandók. 3) Hogy e kitűzött czél elérése lehetetlen volt, azt annak, kinek az életben előforduló tények változásait, s az azokból eredett jog­esetek különböző voltát ismerni alkalma volt, bővebben fejtegetni fölösleges lenne. Ez volt oka, hogy a birói meggyőződésnek a köz­vetett bizonyítékoknál tért kellé engedni, s a törvényhozások e rész­ben engedtek is kisebb-nagyobb kört a birónak, a törvényes elmélet hívei közül számosan azonban azt, hogy oly tényekből, melyekből a bizonyítani czélzott ténynek kétségtelen valósága nem következik, a birónak az ezek által bizonyítani kivánt tény valódiságát megállapí­tani joga legyen, ma is kétségbe vonják.4) ') Schuster: i. m. 344. 1. Weber: Beweisführung 8. 1. Frank: Közigazság törvénye Magyarhonban III. köt. 158. lap. 2) Schuster : i. m. 345. lap. 3) Endemann : Beweislehre 67. lap. *) így Schuster is így magyarázza az osztrák perrend 105. §-át. — A fégi magyar eljárásban is ismeretes volt a közvetett bizonyítás. Frank; Lm.

Next

/
Thumbnails
Contents