Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 76 A szabad bizonyítási elméletnél a közvetett vagy mesterséges bizonyíték alkalmazhatása kétséget sem szenved, s kellő eredménynyel csakis a közvetlenség mellett alkalmaztathatik; mert egyrészről a biró kikérdezési joga, más részről a bizonyítási eljárásnáli közvetlenség által szerezhet a biró a közvetett bizonyítékok értéke felől valódi meggyőződést, milyet a közvetlenséget kizáró Írásbeli eljárásnál megszerezni nem áll módjában. *) Épen úgy, mint a bizonyíték, az ellenbizonyíték is lehet közvetett, vagyis nem a felperesi tény valótlanságának közvetlen beigazolására, hanem egy oly tény beigazolására irányzott, melyből annak valótlansága önként következik, 2) p. o. A az iránt panaszolja be B-t, hogy az neki 100 frttal tartozik, melyet 1873. évi május 10-én reggel 10 órakor C kávéházában kölcsön adott, B tanúkat állit, kik bizonyítják, hogy a mondott időben egészen más helyen volt, s így az említett helyen ezen időben tőle kölcsönt nem kaphatott. E felosztás helyessége ellen ugyan több észrevételek tétettek, pedig annak helyes volta a dolog természetéből következik, anélkül, hogy azt bővebben indokolni szükséges volna. 3) 2. Egyszerű vagy összetett bizonyíték. A bizonyítás vagy akként történik, hogy a felhozott tény valósága a bizonyítási módok egyike által igazoltatik be, (p. o. tanúk vagy okirat stb. által) vagy több bizonyítási mód hivatik fel a felhozott tény valóságának bebizonyítására, p. o. egy tanú vallomásához pótcskü ajánltatik, vagy valamely hiányos okirat bizonyító erejének kiegészítése végett tanú hivatik fel. 4) II. k. 157. lap. A tényekből vont okszerű következtetés általi bizonyítás a m. polg. törvk. rendtartás 155. §. is minden megszorítás nélkül megengedi. E részben a bajor perrend 322. §-ra. Schmitt id. müvében tett észrevételeit és a német (1871. évi) javaslat indokolását 315. lapon, mely a közvetett bizonyításra vonatkozó szabályok mellőzését szabad bizonyítási elmélet szempontjából indokolja. A magyar p. t. r. 155. §-a szabályának bíróságaink is szabad magyarázatot engednek, mit a „Jogtudományi Közlöny" 11. számában közlött legfőbb itélőszéki határozat is tanúsít. J) V. ö. Endemann : Beweislehre 68. lap. 2) Kitka; Beweislehre im österreichiscben Civilprocess. 29. lap. 3) U. o. 31. lap. bővebben kifejtetik e tétel. 4) Langenbeck : Beweisführung 416. 1, Osterloli : Lehrbuch I. köt. 320. 1.