Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 62 — maztatott, a biró annak folyamánál csak szenvedőleges szerepet .látszott, s „secundimi allegata et probata" tartozott ítélni. l) A bizonyítási eljárás tekintetében a törvényes bizonyítási elmélet szabályai szolgáltak irányadóul. Bizonyítási módok: az okmányok, tanúk, a bírói szemle és az eskü voltak. Ha ezek által teljes jogi bizonyosság szereztetett, a bizonyítás teljes volt, ha ellenben csak a valószínűség legnagyobb foka lett általa elérve, az félbizonyítás volt, melyet ki kellett egészíteni. A bizonyítékok ellen ellenbizonyítékok voltak előállíthatók, melyek, ha egyenlő valószínűséggel bírtak, annak adatott előny, a melyik jobban indokoltatott, s ha ez úton sem volt a bizonyítékok között különbség megállapítható, azok egymást lerontották és semmi sem volt bizonyítva; azonban határvillongásoknál ily esetben a peres tárgy felosztása rendeltethetett. ^ A szászföldön dívó eljárás a fönnebbitől lényegesen különbözött, Az eljárás szóbelileg történt, 3) melynél a biró a legterjedtebb tevékenységi körrel bírt, s kötelességében állott az ügyet alkalmas kérdések által teljesen tisztába hozni, s ezután hozni meg Ítéletét,4) úgy, hogy a szász perben nemcsak hogy a tárgyalási alapelv merev alkalmazása helyt nem foglalt, hanem az inkább a vizsgálati elv alapjához közeledett. s) Az esetlegességi alapelvnek a per ezen sajátságánál fogva nyoma sem volt; mert az anyagi igazság kiderítését tűzte a per czéljául. A bizonyításra a törvényes elmélet szabályai alkalmaztattak, melyek a magyar s erdélyi jog ebbeli intézkedéséivel lényegileg megegyeztek, mint azt a részletekben bővebben is látni alkalmunk lészen. 6) ') Schuller-Libloy i. r». III. k. 35. lap. 2) V. ö. Schuller-Libloy i. m. 35—36. és Dósa i. m. III. köt. 94. s köv. 1. 3) így 1799. decz. 20-án 3369. sz. a. kelt kormányszéki rendelet, mely a szász perbeli eljárást szabályozza 1. §-ában, mondja: „Ut universae causae liberum saxonum in oppidis ac pagis, aliorumque eo pertinentium incolarum more antiquitus observato verbaliter assummantur". 4) A szász statútum 8. §-a szerint : „Judices opportet inprimis rei qualitatem plena inquisitione discutere, et tunc utramque partém interrogare num quid amplius addere desiderent". 3) Schuller-Libloy i. m. III. k. 175. lap. 6) A szász peres eljárás részletes ismertetését : lásd különben SchullerLibloy idézett művében III. kötet 175. s köv. lap.