Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 61 — pedig a törvényes elméletben a bizonyító erő tekintetében igen lényegesnek tartatott. Megtartja: az egész és félbizonyítékra való felosztást, s a félbizonyítékot pótesküvel rendeli kiegészíttetni, (103—104. §§.) de hogy félbizonyítékot mi képez, meg nem határozza. E részben tehát a más törvényekben foglalt, vagy a gyakorlat által elfogadott szabályok szerint jártak el a bíróságok mindenkor azon korlátoknak szigorú szemmel tartása mellett, melyeket a törvényes elmélet tűzött eléjük. II. Az erdélyi perfolyam lényegileg hasonlított a magyarhoz. A per a „Levata"-val vette kezdetét, melyben felperes előadta keresetét, s melynek alkatrészei szorosan meg voltak határozva. A levata a törvényszék elnökénél adatott be, ki az érkezés napját sajátkezüleg ráirta az ügyre, minek megtörténte után a kereseti felzet (rubrum), felolvasása által kikiáltatott. E kikiáltás jogkövetkezménye volt, hogy a per folyamatba tétele (pendentia litis) általa megállapíttatott, és alperesnek a per tárgyával többé rendelkeznie nem lehetett. 2) A pertárgyalás az egymásután való előadások rendszerén nyugodott, az esetlegesség! alapelv tehát alkalmazást itt sem talált. Először az egyszerű kifogások adattak elő, 3) s ha ezek közbeszóló ítélettel elvettettek, következett a litis contestatio, mely vagy beismerő (affirmando) volt, midőn t. i. az ellenfél állítása elismertetett, vagy tagadó, (negando) ha az egész terjedelmében tagadtatott, vagy módosító, (qualificando) midőn mindkét fél maga állításait tartozott bebizonyítani, s a per derekas állásában használható kifogások előterjesztése vette kezdetét.4) Különben a per elhúzása s a számos halasztások igénybe vétele, ist ir napirenden volt. s) A tárgyalási alapelv az erdélyi perjogban is mereven alkal') A levata kellékei a következőkben foglaltattak : „Quis, quid, coram quo, quo jure petatur et a quo Recte compositus quisque libellus habét". 2) Schuller'Libloy: Siebenbürgische Rechtsgeschichte III. k. 30. 1. 3) Ezek voltak : contra seriem, contra judicatum, contra fórum, contra ju toratum, contra processum. V. ö. Schuller-Licloy i. m. 32. lap. 4) Lásd az erdélyi peresügyi eljárásra nézve Dósa : Erdélyhoni jogtudomány II. köt. 85. s köv. lap. és Schuller-Libloy i. m. III. köt. •"•) Schuller-Libloy i. ni. III. k. 31. lap.