Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

59 — lások folytán hason hosszadalmasságü végrahajtási stádiumba jutott. ') A bizonyítási eljárásra nézve a törvényes bizonyítási elmélet volt uralkodó, melyre nézve fennállott szabályok részint Verbőczy hármas-könyvében, részint az egyes törvényczikkekben elszórva foglaltattak, melyeket a részletekben bővebben megismertetni alkalmunk lészen. Az esetlegességi elv a bizonyítási eljárásban sem nyert alkalmazást; mert habár a bizonyítékok az állítással rendszerint együtt voltak előterjesztendők, ennek elmulasztása semmi joghátránynyal sem volt összekötve; mert mindaddig, míg a per Ítélet alá nem bocsáttatott, a bizonyítékok előterjesztése is megengedtetett. A mint ebből is kitűnik: a főtigy és bizonyítási eljárás nem képeztek külön részeket, mint a német perben, s a bizonyítást rendelő végzés vagy Ítélet nem kötötte a birót a végitélet hozatalánál, az eskü kivételével. Az eskü ugyanis közbeszóló Ítélet által rendeltetett el, mely felebbezhető volt, s jogerejüvé válta után az eskü letétetvén, hozatott a végitélet, mely már a letett esküre volt alapítva. Az ilyen közbeszóló Ítélet a végitéletre nézve a birót kötvén, vegyes vagy végitélet erejével biró közbeszóló Ítéletnek (sententia mixta seu interloentoria, sed vim deíinitivae habens) neveztetett. '-) Miután ezen perlekedési rend sokkal gyarlóbb volt, semhogy e században megkezdett haladás folytán növekedő igényeket kielégíteni képes lehetett volna: a reform utáni törekvések mindinkább élénken nyilvánúltak, melyek a törvényhozás fokozott munkálódását is igénybe vették, azonban azon számos akadályok folytán, melyekkel az időben minden szabadelvűbb törvény létrejöttének meg kellett küzdenie, a reform nagy része csak jámbor óhaj maradt, történtek azonban mégis jelentékeny reformok e téren, mely közül az 1832/6. évi XX. törvényczikkel behozott sommás eljárás s az 1840. XV. törvényczikkel behozott váltó-és ugyanazon évi XX. tvczikkel rendszeresített csődeljárás sorozhatok főleg azon törvények közé, melyek a polgári perfolyamra nézve kiválóbb befolyással birtak. A sommás eljárás üdvös hatása főleg x) L. Az ideig-1. polgári perrendtartás magyarázatát Heckenast által kiadott Törvénytár I. kötetében 3. lap. 2) Frank: Közigazság törvénye II. kötet 228. lap.