Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 56 — Árpádok kora után a múlt századok hiányos bírósági rendszere fenntartatott, ') s valószínűleg épen a bírósági szervezet ezen hiányos voltának tulajdonítható, hogy az a bírák alkalmazásában is kifejezést találván, a perjog szabályai, a bíráknak törvényismeretük hiányánál fogva nem tartattak meg kellőleg. J) A peres eljárás ugyan az ítélő bíróság előtt szóbeli volt, de azon iránynak, mely szerint az írásbeliségnek a szóbeliség felett előny tulajdoníttatott, már e korban is kifejezését találjuk abban, hogy a valóságos szóbeliség csak a polgárok ügyeiben volt meghonosítva, Ezek perei ugyanis a városi tanácshoz beadott kereset által folyamatba tétetvén, az a felek megidézése mellett az ügyet folyamarba tette, s a bizonyítási eljárást a tanúk kihallgatása vagy az eskü kivétele mellett befejezvén ítéletet hozott, A nemesség és jószágos papság ügyei azonban, hiteles helyek küldöttjei vagy királyi emberek által megvizsgáltatván, azok Írásban terjesztették jelentésüket az ítélő bíró elibe, hol e jelentés felolvastatván, az annak utána folyt tárgyalás alapján hozatott ítélet. 3) Az eljárás alapját tehát az írásbeli vizsgálat képezte, mely azonban a nyilvánosság ellenőrzése alatt történt; mert ehhez az egész megye, vagy járásbeli nemesség meg volt hívandó. 4) Hogy ez eljárásban a kellő rendszeresség hiányzott, hogy bár irányánál fogva a tényállás hivatalbóli kinyomozása felé hajlott, gyakran csekélységekben az alaknak lett feláldozva az igazság, e korból reánk maradt perbeli. eljárások tanúsítják. s) A bizonyítási módok ugyanazok voltak, mint az Árpádok korában, s azon szabadabb irányú újítások is, melyeket az Anjouk uralmának szeretnek érdemül felróni, már az előbbi korból veszik származásukat, p. o. a tüzes vas-próba eltörlése, vagy az ügyvédek 1) A bírósági szervezetet részletesen ismerteti Lessler i. m. III. kötet 681.lap. 2) E kór állapotot panaszolja az Ars notarialis névtelen irója, mondván : „Seculares judices non sunt edocti in dando judicio ab aliquibus Doctoribus-, nisi unus ab alio, utpote juvenes a senioribus, et conpares a conparibus ex auditu percipiunt .paaliter debent jurare". (Ars notarialis 29. s. 47. §.) 3) Fessler: Gescbichte der Ungarn. ÜL köt. 685. lap. i) Decretum Ludovici I. art. 21., 22., 23. lap. ") Több ily pernek folyamát lásd előadva Fesster id. müvében III. kötet 687. 3 köv. lapon.