Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 55 — visszaélések már szent Lászlót ') és Kálmánt'-) különféle óvatossági, s tekintve korlátoló rendszabályok felállítására indították, mindamellett a 13. század végéig fennállott, midőn az 1279. évi budai zsinatnak azon intézkedése folytán, mely az egyházaknak eszközeik megáldását megtiltotta, lassanként kiment a gyakorlatból. 3) A perdöntő bajvívás (duellum) az egyik bizonyító fél ajánlkozására a biró által rendeltetett el. Az Ítéletben egyúttal meghatároztatok a teljesítés módja is, t, i. hogy a peres felek által személyesen, vagy viadorok által hajtassék-e végre a bajvívás, az utóbbi esetben ismét, hogy gyakorlott, vagy újoncz viadorok, gyalog, vagy lovon alkalmaztassanak-e. Testületek, p. o. városok, apátságok, a nők és a fiscus, csak viadorok által küzdöttek, sőt azok által ilyenek állandóan tartattak. A bajvívás igen gyakran a király személyes jelenlétében történt, A mely fél naplementig a küzdtéren nem jelent meg, pervesztesnek tekintetett. A bajvívás addig folytattatott, míg valamelyik fél vére nem folyt, vagy a sorompót átlépve megadásra nem kényszeríttetett. *) II. Az Árpádok kora végével a magyar igazságszolgáltatás javítására való törekvések kétségtelenül felismerhetők, minek fő előmozdítói azon, nem épen ritka jelenségként felmerülő férfiak voltak, kik az azon korban híres bolognai és párizsi egyetemeken nyerték kiképeztetésüket, 5) Valamint az akkor Magyarországban mindenható egyháziak e részbeni befolyását, s azok működésének jótékony hatását, főleg a tüzes vas-próba természetellenes bizonyítási eszköz eltörlése tekintetében, kétségbe vonni nem kivánjuk, másrészről az sem szenved kétséget, hogy a canonjogi doctrinák meghonosítása kiválólag az ő közreműködésük, és az általuk gyakorolt fölénynek, melyet a papi hierarchia érdekében kizsákmányolni nem kétkedtek, volt kiválólag tulajdonítható. Hogy a peres eljárás tekintetében fennálló több czélszerü törvények alkalmazása nem volt kielígítő: főoka volt, hogy az 1) így Szent-László (I. 28. fejezet) három alkalmas tanú jelenlétében rendelte teljesíttetni a tűzpróbát, 2) Kálmán: (I. k. 22 fejezet) csak a főegyliázakban engedte azok megtartását. 3) Hajnik i. m. 351. lap. *) Hajnik i. m. 352—353. lap. B) Fessler: Geschichte der Ungarn. III. köt. 676. lap.