Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 42 — Leli eljárás a fél ily irányát természeténél fogva eleve meghiúsítja, a félnek a lehetőleg egy határidőben befejezendő tárgyalásnál nem áll módjában az Ítéletet mindig újabb s újabb körülmények felhozása által elodázni. Legalább ez részére igen veszedelmes kísérlet lenne; mert a bírónak a szóbeli eljárásban inkább van hajlama és módja birói hatalmát a perhúzó fél ellen érvényesíteni, s a végitélet könnyen meglephetné a késedelmeskedő felet. *) De az esetlegességi elv irás nélkül kellőleg nem is alkalmazható ; mert a bíró terjedt kikérdezési joga is alkalmat ád a félnek új bizonyítékokat terjeszteni elő, s így az esetlegességi alapelvek alkalmazása, már a törvény ezen intézkedései által is gátoltatnék.2) Ha mindamellett több kitűnő német írók is az újabb perrendekben az esetlegességi alapelvet feltalálhatni vélik, 3) miután azon törvényhelyek, melyekre e részben hivatkoznak, nem az esetlegességi alapelv lényegére, hanem inkább bizonyos zárhatáridők kitűzésére vonatkoznak, melyek folytán a tárgyalás befejeztetik, s az előterjesztéseknek többé hely nem adatik stb., — ezeket az esetlegességi alapelv keretébe vonni alig lehetne, s az említett irókat is valószínűleg inkább azon előszeretet vezette, melylyel a németek, ezen saját találmányuk iránt viseltettek, midőn az esetlegességi alapelvet a szóbeliség mellett is alkalmazhatni vélik: mintsem azon tudat, hogy a perrend azon szabályai, melyekben az esetlegességi elvre vélnek ismerni, oly szabályokat tartalmaznának, melyek az esetlegességi alapelv lényegét olyképen, mint az Írásbeli perjogokban megállapíttatott, tartalmaznák. Be látszanak ezt maguk is ismerni: mert annyit, hogy a szóbeliség által az esetlegességi alapelv lényeges változást szenvedett, ők is bevallani kényszerülnek.4) *) Bar: Recht und Beweis 62. lap. A porosz javaslat indokai 3., 70. is kimondják, hogy a szóbeliség mellett az esetlegességi elv nem alkalmazható. Vt ö. Endemann: Beweislehre. 48. 1. Ökröss i. m. 218—219. lap. 2) Harrasovszlcy: Ueber den Entwurf der alig. deutschen Civilprocessordnung, österreichische Vierteljahrschrift für Recht und Staats-Wissenschaft, XV. k. (uj folyam) 301- lap. 3) így Osterloh : Die Reform zur Civllprocessgesetzgehung. 75. s köv. 1. Leonhardí: Bürg. Processordnung für Hannover. 6. lap. Kravell: Die Eveutualitáts-Maxime in den neuen Civilprocessordnungen. Archiv für die Civilpraxis neue Folge. V. köt. 284. lap. 4) Lásd a fentebb idézett irókon kívül e részben még különösen a szász javaslat indokait 26. §.