Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 39 intézkedései, melyek a perbeli előadások lehető együttes előterjesztését rendelik, csak alapul szolgáltak a német birodalmi törvényhozásnak ezen elv rendszeres megállapítására és szervezésére. Ezen alapelv létesülését azon sok visszaélések szülték, melyekre a perbeli védelmi eszközök egymásután való előterjesztésének rendszere alkalmat nyújtott, s melyek a per czéltalan elhúzására használtattak fel. A perbeli cselekvények természete szerint ugyanis vannak számos oly perbeli cselekvények, melyek együttesen az illető fél jogigényeinek megállapítására, vagy az ellene intézett támadás elleni védelemre szorítkoznak. 2) A dolog természete ugyan nem hozza magával, hogy mindezen cselekvények egyszerre teljesíttessenek, tekintve a támadás és védelemre szolgáló eszközök együttesen érvényesíttessenek; mert lehetséges, hogy a perben álló felek, először csak az első támadó, s tekintve védelmi eszköz használatát kísértsék meg, s csak azután folyamodjanak a rendelkezésükre álló. s háttérben tartott többi eszközeikhez. De miután a perbeli eszközöknek ilyen egymásután való előterjesztése a pernek végtelenig való elhúzására nyitott tért, rendelte el a „jüngster Reichs-Abschied", hogy alperes a keresetre adott elleniratában valamint perhalasztó, úgy perdöntő kifogásait együtt tartozik előterjeszteni. 3) Ezen intézkedésben leli az esetlegességi alapelv alapját, s az nemcsak az ellenbeszédre, hanem minden perbeszédekre, valamint a bizonyítási eljárásra is alkalmazást talál. — Lényege tehát abban áll, hogy a felek minden kifogásaikat, bizonyítékaikat, tekintve ellenbizonyítékaikat, egyszerre tartoznak felhozni, még azon esetben is, ha az előbb felhozott kifogás, vagy bizonyíték sikerülte esetén az utóbbinak szüksége önmagától elenyésznék, p. o. ha halasztó és perdöntő kifogásokat kiván alperes érvényesíteni, együtt tartozik előterjeszteni mindkettőt, habár a halasztó kifogások elfogadása esetén a perdöntő kifogások szüksége megszűnt, vagy ha tanúkra hivatkozik, de esküre is kész ugyanegy ténykörülmény bebizonyítására nézve, együtt tartozik előterjeszteni ') Mittermayer: Der géni. bürg. Process. I. k. 178. Üst rloh: Lehrbuch tles gem. ordt. Civilprocesses. 1. k. f>'2. lap. 2) Ziskay : esetlegességi elv: A „Jogtudományi Közlöny" 1872. évi 49. számában. 3) Bayer : Vortrage 37. lap.