Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

- 32 leges iratok befejeztéig a felek tevékenységébe avatkozni joga nincs.') A fél kértére a tárgyalás megtartatván, ha az közbenszóló Ítélet által fejezetik is be, a biró tevékenységét befejezve látja; s míg annak folytatása, habár az a közbenszóló Ítélet foganatosításában áll is, a felek valamelyike által nem kéretik, a biró hivatalból nem intézkedik, 2) úgy p. o. hogy többet ne említsek, csak azon jellemző esetet hozom fel, hogy midőn birói szemle rendeltetik, az erre kiküldött bírósági tagnak a szemle foganatosítására határidőt kitűzni nem áll jogában, mielőtt a felek valamelyike által erre nézve megkerestetik. 3) Egyrészről tehát a tárgyalási alapelv a legszigorúbban magyaráztatik, ugy, hogy a birói tevékenység a per minden stádiumában a felek kérelméhez van kötve, másrészről, ha a biró a fél kérelmére az eljárást megindítja, tevékenysége nincs oly merev szabályokhoz kötve, melyek által az igazság kinyomozása meghiusíttathatnék, sőt megszerezheti mindazon anyagot, mely arra nézve, hogy benső meggyőződése szerint mondhassa ki Ítéletét, igényeltetik, így jelesül: A birót, s tekintve törvényszéki elnököt illeti a tárgyalás vezetése, és azt aként irányozhatja; mint azt az igazságszolgáltatás érdekében legczélszerübbnek tartja, e végből a tárgyalásnál az ügy tisztába hozatala, s illetőleg kellően ki nem fejtett körülmények földerítése végett a felek képviselőihez kérdéseket intézhet, ha a bíróság szükségesnek látja a feleket személyesen megidéztetheti, s bizonyos ténykörülményekre nézve a törvényszék előtt, vagy e czélra kiküldött egyik birája által kihallgattathatja,4) sőt a feleknek is meg van azon joguk, hogy ellenfeleiknek, a bíróságnál általuk beadott kérdő pontokra leendő személyes kihallgatását kérelmezzék.5) Látható ezekből, hogy a tárgyalási alapelv az írásbeliség alapján álló perrendek felfogásától sokban eltérőleg ugyan, de a J) V. ö. Schlinck: Commentár über die französische Civilprocessordnung. I. k. 32. s köv. lapon. a) L. e részben a Code de procedure civile 342 — 351. §-ait. V. ö. Schlinck . m. II. köt. 174. 1. és Paraquin : Französische Gesetzgebung. III. k. 93. 1. 3) Code de procedure civile 297. §. V. ö. Schlinck i. m. II. k. 478—47 9. 1. *) Cod. proc. civ. 119. és 428. §. V. ö. Schlinck i. m. II. 289. 1. 5) Cod. proc. civ. 324. §. V ö. Schlinck i. m. II. 299. 1.