Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— Ba — biró és a felek jogkörének oly módon történt körvonalazása által, hogy az igazságszolgáltatás a biró joga legyen, s erre neki kellő mód is nyújtassék, a franczia perrendben is teljes mérvben fennáll, sőt az, a felek jogait is, a szükséges batáron túl is féltékenyen megőrizni kívánja. A szóbeliségre alapított német perrendek szintén kellőleg figyelembe veszik és szem előtt tartják a tárgyalási alapelv követelményeit, habár a felek jogai tekintetében nem követik is mindenben a franczia perrend azon merev szabályait, melyek a felek joga védelmét czélozva, sokszor azoknak költséget s alkalmatlanságot okoztak, mi indokoltnak annál kevésbbé tekinthető; mert a franczia perrend szabályaiban megállapított merev elvektől, ott hol szükségesnek mutatkozik, történt eltérés által, som a felek jogai meg nem sértetnek, sem ;i tárgyalási alapelvek czélja meg nem hiúsíttatik. így ]). o. egyáltalán nem tartjuk a felek jogai megsértésének, több német perrendeknek a franczia perjogtői eltérő azon intézkedését, mely szerint az előkészítő iratok váltása a bíróság közbejöttével eszközöltetik, ') ez inkább kezelési kérdés, mely az egyes államok viszonyai s szokásai szerint oldható meg. — Hasonlólag csak helyeselhetem a német perrendek azon intézkedéseit, midőn ott, hol a tárgyalás félbeszakítása nem oly okból történt, mely szerint annak újabbi fölvételére a felek kérelme indokoltnak mutatkoznék, vagy hol, mint p. o. a birói szemle elrendelésénél, csak a hozott végzés foganatosítása czéloztatik, a határnap kitűzése, a tárgyalást elhalasztó végzésben, vagy ha azonnal nem eszközölhető, későbbi, de a felek külön kérelmének bevárása nélkül kiadott végzésben történik. Mindezek a tárgyalási alapelvet meg nem sértik. A tárgyalási alapelv lényege t. i.. hogy a felek joga a birói önkény ellen megvédessék, az ujabb német perrendek is szorosan szem előtt tartották a nélkül, hogy e lényeg kifolyásának tekintették volna a birói tevékenység oly módoni korlátolását. hogy annak az anyagi igazság essék áldozatul. -) ') Az osztr. javast. 235. és 239. §. ált. német 238—239. bannoverai 187. észak-német javast. 394. kapcs. 185. §. 20. és 200. §§-aic stb. -) L. e részben (Jsterloh : Zuí Keform der deutseben Civil-Processgebuno. 50. lap és ugyanaz : Gutachten über (len Entwurf in biirg. Rechtsstreitigkeiten für den Norddeutsdien Btrad. 55. 1. Leónfoardt: Díe bürg. Processordnung füy A bizonyít's ehoíletc, » í>