Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 27 — után s bár a francziától sokban eltérő, de sokban ennél helyesebben zservezve, a szóbeliség mai nap már Németország számos államaiban érvényben áll, J) s általános behozatala nem ezen alapelv elfogadása körüli kétkedés, vagy e feletti nézetkülönbség, hanem főleg az újabb események folytán mindinkább hangosabban nyilvánuló azon óhaj folytán, hogy egy általános német perjog létesíttessék, odáztatott el.2) E két rendszer közötti különbség lényeges befolyást gyakorol a perrend azon alapelveire, melyek a bizonyítási eljárás szabályozására kiválólag irányadók, mint azt az alábbiakban kifejteni megkisértendjük. 2. A tárgyalási alapelv. (Die Verhandlungs-Maxime.) A tárgyalási alapelv (Die Verhandlungs-Maxime) azon elv, mely szerint a feleknek a peres tárgy és a per felett általában, sőt annak az Írásbeli perrendekben történt alkalmazása szerint a per egyes részletei felett is szabad rendelkezési joga van. 3) Ezen alapelvek folytán : 1. A biró a felek kérelme nélkül a perbeli eljárást meg nem indíthatja (non procedat judex ex officio). J) Erre kétségtelenül igen nagy befolyással volt azon körülmény, hogy míg az írásbeliség tartbatlansága mellett azon perrendek, melyek a szóbeli és írásbeli eljárást egyesíteni törekedtek, mint p. o. a "Waldeck herczegség Lippe (1859. ápril 12.), sőt maga a porosz eljárás is, kedvező eredménj't nem szültek, addig azon államokban, hol a tiszta szóbeliség hozatott be, mint p. o. Hannoverában (1. Oppermann: Über die Wirkung der hannoveríschen Processordnung). Archív f. die Civilpraxis. 38—43. köt. Zürichben, Nápolyban, Parmában, Genfben, a Németalföldön, Braunschweigben és Oldenburgban a legjobb eredményt szülte s az igényeket kielégítette. (L. Mittermayer: Über den Fortgang des Civilprocess Gesetzgebung. Archív 38. köt. 28. lap. 43. köt. 415. lap. 2) A szóbeliségre alapított német perrendek : a hannoveral (1850j, bádeni (1864), würtenbergi (1868), bajor (1869), oldenburgi fl855. január 20.), braunschweigi (1849). Javaslatok a porosz (1864), az osztrák (1865), hassiai (1867), német (1866), szász (1865), északi német (1870), az új általános nénid (1871) és (1872.) 3) Endemann: Das deutsche Civilprocessrecht. 365. 1. Bayer : Vortráge über den gemeinen deutschen Civilprocess. 33. lap. V. ö. Schmitt; Der bayerische Civilprocess. I. k. 476. lap.