Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
Bevezetés
— 18 — minden ingó, vagy ingatlan dolgok iránti perben, ha az ellenfél nem hozott fel a maga részéről, ezekhez való erősebb jogczímet, hanem az ellenfél állítását tagadta. *) Ezen szabály alól, mely a főbizonyítékra, az esküre nézve, rendes zsinórmértéket képezni látszik, kivétel történt, ha valamely, azon ritkán előfordult kedvező helyzetben volt, hogy az eskü előtt előjoggal biró más bizonyítékokat vehetett a maga részére igénybe.2) III. SZAKASZ. A. canoni perjogi alapelvei. Róma a népvándorlás népei által leigáztatott, s annak joga helyett az uj törzsek törvényei léptek hatályba. De ezek nem voltak képesek a sok századok méhében fejlett római jogtudományt rögtön az enyészet örvényébe dönteni, fennállott az a népvándorlás államaiban is, mint az ott élő rómaiak joga, 3) de fennállött az főleg *) A bizonyítási jognak, az egyes esetekre nézve, miként történt alkalmazásáról részletesen szólnak, s azt az egyes perek különböző volta szerint tárgyalva, a felállított szabályokra következtetést vonni igyekszenek : WaUer i. m. II. k. 345. lap. Belhmann-Holweg IV. köt. 37—66. iap. Hanel i. m. 85—166. lap, és oly részletesen, mint alaposan Bar i. m. 51 —163. — A dologbeli jogokat illetőleg pedig Delbrück. Die dingliche Klage des deutschen Eechts. Leipzig 1857. 26. s köv. lapon. 2) Planclc i. m. 41. lap. s) Az egyes államokban lakó rómaiak által a római jog alapján uj törvények is alkottattak, melyek a germán törzsekre is kiváló befolyással voltak. (Savigny. Geschicbte des römischen Rechts im Mittelalter. II. köt. Előszó VI. lap. így." A burgundoknál: a rómaiak perei saját intézményeik szerint intéztettek el. (Bethmann-Hotwrg i. m. IV köt. 161. lap.\ melyek utóbb a Papian által kiadott törvényekbe foglaltattak. (Satiguy i. m. II. k. 13. lap.,) V. ö. Wenzel. Egyetemes európai jogtörténet 95. lap.) A keleti gothoknál: a római joga breviárium alericianum törvénykönyvben tartatott fen (Savigny i. m. II. k. 46. lap.) A nyugati gvthoknúl: Theodosius által követett politikánál fogva, a római jog, nemcsak a római népnek egymás között, hanem a germán népekkeli jogviszonyaiban is szabályul szolgált. Bethmann i. m. IV. k. 245. Sav'gny II. k. 172. 1. V. ö. Wenzel idézett jeles művében 95. 1. — A római jog fennállásáról Itáliában, hol mindig érvényben fennállott. (L. Eudemann. Beweislelire 19. lap. Kimeritőleg szól Svvigny i. m. II. 183. V. ö. Hcfter 407. lap.