Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 19 — az egyházban, hol egy egész uj rendszer állapíttatott meg a perjogra nézve, mely utóbb a germán intézményekkel egyesülve eredményezte a mai perjog alaptanait. A canoni jog e tekintetben kiváló érdekkel birván a perjog tudományos mivelésére, ') s egyike lévén azon alapjogoknak, melyekből a mai perrendek fejlődtek, annak intézményei, főlegte kintettel a mai bizonyítási eljárásra való befolyásukra, álláspontunknál fogva, kiváló figyelmet érdemelnek. A canoni jog nemcsak azért fontos mai perjogunk szempontjából; mert annakarómai jog alapján való mivelői, a középkor legtudományosabb férfiai voltak, nemcsak azért; mert az egyház önálló, és a magán jogviszonyokra nézve is terjedt törvényhatósággal birt, és ezen jogelvei szerint járt el, hanem főleg az teszi e tekintetben kiválólag fontossá, hogy a canoni jog a polgári bíróságok eljárásaiban is, kisebb nagyobb mérvben, zsinórmértékül szolgált* és a XV. században Németországban megkezdett rendszeres tör. vényhozási működéseknek alapjául ez szolgált. A canoni jog, bár a Justinianus korabeli perjog alapján épült, részint, mert annak mivelői a római jog szellemét fel nem fogták, részint a viszonyok hatalmánál, s az azt mivelő egyház érdekei folytán oly változásokon ment keresztül, hogy régi alakjából majdnem egészen kiforgattatott. 3) Ezen körülmények idézték elő azon visszás eredményeket, melyeket a canoni jog szült. A canoni jog első, s máig is fájdalmasan szenvedett hivatása: az írásbeliség behozatala, 4) mely addig, i) Wenzel. Altalános európai jogtörténelem 535. lap. 3) Rau. Ueber die verschiedene Stellung des Beweisverfahrens. (Arcliiv XXXVIH. kötet 410. lap. ') Rau i. h. 411. lap. *) JJ. 0. 11. X. ore prob. II. 19. „Quoniam — — ut tam in ordinario judicio, quam in extraordinario, judex adhibeat semper aut publicam. si habere potest personam, aut duos viros idoneos, qui fideliter universa judicii acta conscribant; videlicet citationes, dilationes, recusationes, exceptiones, petitiones, responsiones, interrogationes, confessiones, testium depositiones, instrumentornm productiones. — et caetera, quae occurrerint competenti ordine conscribenda, loca designando tempóra et personas. E rendszabály kiválólag a tanú kihallgatásra volt irányozva, de kihatással volt az egész eljárásra nézve. V. ö. Rau i. h. 412. lap. Oderloh. Lehrbuch des gemeinen deutschen ordentlichfn Civilprocesses. 55. lap. • 2*