Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

- 16 arra tettek esküt, hogy azon felet, ki által bizonyságul felhivatnak, a hamis eskü létételére képtelennek tartják. ]) Az esküvőtársak leginkább az esküre hivatkozó fél rokonai és jóbarátjai közül választattak, kik az érdeklett félleli közel összeköttetésüknél fogva, az egyén jellemét közelről ismerhették. Az esküvőtársak közül az ellenfél többeket visszautasíthatott, sőt az is gyakoroltatott, hogy az esküvőtársak felében az egyik, s felében a másik fél által választattak. Becsületes jellem volt a főkellék, s az, ki egyszer hamisan esküdött, többé sem a maga ügyében, sem mint esküvőtárs esküre nem bocsáttatott. Ugyanazon indoknál fogva, mely szerint a becsületes ember jogosítva érezte magát követelni, hogy azon tényt, mely felől ő bir legközvetlenebb tudomással, esküvel bizonyíthassa, jogosítva érezte magát a becsületes jellemű alperes is követelni, hogy az ellene panaszlott jogsértés vádját esküjével elhárítsa, miből kifolyólag, oly esetben, midőn két egymással ellenkező tényre lett az eskü ajánlva, a bizonyítási jog meghatározására, nem kevés nehézséggel volt összekötve. Ily esetekben, ha más kisegítő mód nem találtatott, a peres tárgy megosztatott, vagy istenitélet alkalmaztatott. 2) Az eskü mellett még következő bizonyítási módok voltak: a) a törvényszék bizonyítványa, vagyis midőn a peres felek valamelyike, döntő ténykörülmény, vagy perbeli igénye jogosultságának beigazolása végett a biróság tudomására hivatkozott. — A dolog természetéből folyik, hogy e bizonyítéknak előjoga volt, s a bizonyítási jog annak Ítéltetett, ki erre hivatkozott. 3) b) a birői szemle, melyet a biróság vagy a helyszínén teljesített, vagy melynek tárgya tényleg, vagy jelképileg a biróság elé vitetvén, az ennek valódiságáról meggyőződhetett.4) J) Wenzel. Átalános európai jogtörténetében 241. 1. ezen intézmény fejlődése elő van adva. 2) Walter. Deutsche Bechtsgeschichte II. k. 325—326. lap. BethmannHolweg i. m. IV. k 29. lap. V. ö. Wenzel európai átalános jogtörténetét 238. lap. — Hanel. Beweistheorie des Sachsenspiegels. 30. s köv. 1., ki az eskü mikénti használatát részletesen leírja. — Az eskünek a Longobardoknál hason módon történt alkalmazásáról. Lásd Zorn. Das Bewcisverfahren nach longobardischen Becht. 13. lap. 3) Bar i. m. 50. lap, ki Bilinél némileg ellenkező nézeteit igen nyomós érvekkel czáfolja. 4) Bethmann-Holweg i. m. IV. k. 23. lap. Planck i. m. 39. lap.